Sikeres felvételi a Cambridge-i Egyetemre – interjú Valcsicsák Blankával

Hogy néz ki a Cambridge-i Egyetem felvételi folyamata? Mi kerül a jelentkezési anyagba és miként zajlanak az interjúk? Hogyan készüljünk a külföldi egyetemi felvételikre, és mennyiben más egy top egyetem jelentkezési folyamata? 

Valcsicsák Blanka, immár volt diákunk, 2020-ban nyert felvételt Cambridge-be, a vele való korábbi beszélgetés leiratát olvashatjátok az alábbiakban:

Blanka, az Engame Senior (12.) évfolyamos diákja sikeresen túl van a Cambridge-i Egyetem felvételi és interjú folyamatán. Interjúnkban a fenti kérdésekről, valamint a külföldi továbbtanulás, egyetem- és szakválasztás témáiról beszélgettünk.

Mesélj kicsit magadról! Hova jársz, hova felvételiztél, mik az érdeklődési területeid?

Valcsicsák Blanka vagyok, Senior évfolyamos, tehát idén végzős diák. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumba járok, az Engame Akadémiához pedig kilencedikben csatlakoztam.

Magyar, angol és holland egyetemekre is felvételiztem építész szakra. Az építészet körülbelül két és fél éve ragadott magával, amikor egyik nyáron egy építészirodában dolgoztam illetve megfigyeltem a cég működését. Onnantól kezdve sokat foglalkoztam a témával: olvastam, kiállításra jártam. Kezdetben nem fogalmazódott meg bennem konkrét célként, hogy ebbe az irányba tanuljak tovább, mivel sok minden érdekelt, például a földrajz is. 

Nagyjából egy éve, úgy tizenegyedik közepén döntöttem el, hogy építészetet szeretnék tanulni. Részben azért, mert ebben volt a legtöbb tapasztalatom, másrészt pedig mert tetszett, milyen tág ez a terület, és mennyi szakterületet kombinál. 

Hogyan született meg az ötlet, hogy külföldön szeretnél tanulni?

Körülbelül 5 éve vagyok Budapesten – előtte a családommal 10 évig Belgiumban éltünk, így számomra a ‘külföld’ nem teljesen ismeretlen fogalom. Mivel életem nagyobb részét nem Magyarországon töltöttem, így családommal sokszor beszéltünk róla, hogy nem feltétlenül itthon fogok egyetemre járni. Minden opcióra nyitott voltam, bár még nem voltam benne biztos, hol szeretnék továbbtanulni – ezért csatlakoztam kilencedikben az Engame Freshman évfolyamához.

Végül idén Magyarországra, Angliába és Hollandiába is jelentkeztem, és már több külföldi egyetemtől is kaptam offer-t, azaz felvételi ajánlatot.

Mi alapán választottad ki, milyen egyetemekre jelentkezel? Mi vonzott ezekhez a szakokhoz?

Építészet alatt – mivel elég sokoldalú terület – több mindent érthetünk. A magyarországi és külföldi egyetemi képzések esetén is vannak művészetibb, mérnökibb, vagy tágabb értelmű építészeti képzések.

Engem leginkább a várostervezés, vagy úgymond a hollisztikusabb építészet érdekelt. A magyar egyetemek számomra vagy túl művészi, vagy túl mérnöki irányúak voltak – ezért is vonzottak jobban a külföldi képzések.

Az általam beszélt nyelvek (angol és francia) alapján Svájcban, Angliában és Hollandiában találtam érdekes alapképzéseket, ám Svájcot a költségek miatt elég hamar kizártam. 

Hollandiában nem sok alapképzés közül válogathattam – ott egy kevertebb, urbanisztikát és építészetet ötvöző szakra jelentkeztem -, Angliában pedig rangsorok alapján keresgéltem.

Érdemes megnézni az adott területre, szakra specifikus rangsorokat is. Ezek alapján kiválasztottam a számomra vonzó képzéseket, és próbáltam minél jobban utánuk járni. Tizenegyedik alatt rengeteg időm ment el azzal, hogy egyetemek honlapjait olvasgattam és kapcsolatba próbáltam lépni olyanokkal, akik ezekre a képzésekre járnak. 

A szakok leírásánál sokkal többet mond, ha egy oda járó diákkal személyesen beszélgethetsz – mindenkinek csak ajánlani tudom. Ebben nagyon sokat segített nekem az Engame és a családom is. 

Nézd meg, hogyan segíthet neked is az Engame a hozzád illő pálya és egyetem megtalálásában! >>

Az egyetem kiválasztásában még sokat segíthet az is, ha van lehetőséged egy élő nyílt napon részt venni.

Én szerencsére pont Angliában nyaraltam a UCL és a Cambridge-i Egyetem nyílt napjai alatt. Szerintem nagyon jó döntés volt, hogy mindkettőre elmentem: ezekhez az egyetemekhez ezáltal sokkal jobban kötődök, mint a többihez, ami még a listámon van. 

Hiszen egészen más élmény élőben megnézni és beszélgetni a tanárokkal, valamint olyan specifikus kérdéseket is feltehetsz, amiket emailben nem biztos, hogy lehetne.

Blanka és édesanyja a Cambridge-i Egyetem nyílt napján
Blanka édesanyjával a Cambridge-i Egyetem nyílt napján

Mikor döntöttél úgy, hogy a Cambdridge-re is jelentkezel?

Amikor részt vettem a nyílt napon Cambridge-ben, még egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy jelentkezni is fogok. Később félig saját indíttatásból, félig a családom, az Engame és tanáraim biztatására döntöttem úgy, hogy megpróbálom a Cambridge-i Egyetemre is leadni jelentkezést.

Szerintem kell egy kis merészség és önbizalom, hogy valaki egy ilyen jó egyetemre jelentkezzen – ezt én sem éreztem rögtön magamban.

De úgy álltam neki, hogy megpróbálom: bár ez a legfőbb cél, de ha nem sikerül, akkor sem lesz semmi baj. 

Több egyetemről, köztük a Cambridge-ről is kaptál már ajánlatot. Tudod már, hogy melyiket fogadod el? Mi alapján hozod majd meg a döntést?

A végső döntés valószínűleg elsősorban az hogy mennyire kötődik hozzám, áll hozzám közel. Van olyan hely, ahol vannak már ismerőseim – ez elég fontos számomra, mert akármennyire is magabiztos és önálló akarsz lenni, szerintem jó, ha vannak támaszpontok, akik tudnak segíteni.

Ezen kívül a pénzügyeket is figyelembe kell venni. Nem minden város kerül ugyanannyiba, valamint az ösztöndíj lehetőségek is befolyásolhatják a döntést.

Hogyan készültél a külföldi egyetemi, valamint a Cambridge-i felvételi folyamatra?

Mivel eldöntöttem, hogy Cambridge-re is szeretnék felvételizni, így az angliai egyetemi képzések többségére vonatkozó január 15-ei határidő helyett nekem hamarabb, október 15-ig kellett befejeznem a felvételi anyagaimat és a jelentkezésemet.

Így már a tanév kezdetére véglegesítenem kellett a Personal Statement-emet, azaz motivációs levelemet, valamint a Recommendation Letter-t, azaz a tanári ajánlólevelet is.

A Personal Statement-emhez első lépésként júliusban megírtam egy listát, hogy miket szeretnék beleírni. Augusztusban kezdtem el ezeket a gondolatokat mondatokba szedni, majd két hónapot dolgoztam aktívan a PS megírásán az engame-es mentorom segítségével.

Ez egy elég hosszadalmas, kicsit döcögős folyamat volt. Hiába tudtam, mit szeretnék elmondani, nehezen tudtam gondolataimat megfelelően szavakba önteni.

Ami nekem sokat segített, hogy beszélgethettem a mentorommal, Évával. Szóban sokkal jobban ki tudtam magam fejezni, és ahogy Éva visszakérdezett, az számomra is rávilágított, hogy mire is gondolok pontosan.

A Recommendation Letter, azaz tanári ajánlás tőlem független volt, így nem sok dolgom akadt vele. Amire érdemes figyelni, hogy időben megkérjük a tanárainkat, hiszen főleg a jelentkezési határidők előtt sok diák keresheti meg őket hasonlóval.

A legtöbb angliai egyetem jelentkezési határideje ugye január 15, így a többi egyetemre való jelentkezéssel még várhattam volna, én azonban inkább mind az öt megjelölhető egyetemre egyszerre jelentkeztem.

Az építész szakra való jelentkezésnél az összes egyetem kér portfóliót, vagy más feladatok, tesztek teljesítését ezen a két dokumentumon túl. Októbertől december közepéig így folyamatosan kaptam az újabb és újabb, 2-3 hetes határidőket a különböző szempontoknak megfelelő anyagok beküldésére.

A Cambridge-i felvételi annyiban volt más, hogy be kellet adnom még egy plusz kérdőívet. Ebben leginkább arra kellett kitérni, hogy milyen jegyeim vannak, miért pont Cambridge-be szeretnék jelentkezni.

Az dokumentumok és a plusz anyagok leadása után vártam – elég sokáig.

Általában úgy szokott lenni, hogy ha sikeres a jelentkezésed, behívnak egy interjúra decemberben, amire élőben oda kell utazni. Nekem november utolsó hetében, egy héttel az interjú időpontja előtt szóltak. Nyilván előtte is készültem az interjúra, valamint a két tesztre, amit élőben kell teljesíteni – de ez elég nehéz, amikor nem lehetsz benne biztos, hogy egyáltalán behívnak. Az utolsó hét így elég húzós volt, ez alatt nem is mentem iskolába, hanem inkább a felkészüléssel foglalkoztam.

Miből állt a Cambridge-i felvételi folyamat? Mennyire nehéz bejutni?

Cambridge-en az orvosi után az építész szakra a legnehezebb bekerülni – a jelentkezők nagyjából 8%-át veszik mindössze fel. Általában körülbelül 500-an jelentkeznek, amiből 100 embert hívnak be.

A cambridge-i építész felvételi egy egy napos procedúrából áll, ahol a jelentkezőknek  élőben kell részt venni. A Cambridge-i Egyetem college rendszerben működik (ezek részben autonóm intézmények), amelyek külön felvételiztetnek, így ezen körülbelül 6-7 fő felvételizik egyszerre. 

Ez számomra furcsa élmény és helyzet volt – egyrészt egy nagyon családias légkör alakult ki, ahol együtt izgultunk és beszélgettünk, másrészt ott lebegett a tudat, hogy közülünk csak egy vagy kettő diák fog bekerülni.

A felvételi négy részből állt: délelőtt egy esszéírás feladatból és egy rajzi felmérőből áll, délután pedig kettő személyes felvétel interjún (egy általános, valamint egy szakmai) kell részt venni. 

Esszéírás

A délelőtt folyamán az első feladat egy esszé megírása egy tágabb építészeti témában. Erre 30 percet adnak, ami szerintem elég rövid. Az angolszász oktatásra jellemzően a feladat elég nyitott, nincsenek szigorú megkötések. Az esszé feladatra én cikkek olvasásával, és az azokban talált fontos információk kiírásával próbáltam készülni.

Rajzi felmérő

Az esszéírást egy szintén fél órás rajzi felmérő követi. Mivel a Cambridge-i Egyetem college rendszerben működik, így a felvételik is különböző épületekben zajlanak. A rajzi felmérőhöz külön helységekbe vittek minket az épületen belül, amit lényegében mindenféle megadott szempont nélkül le kellett rajzolnunk. A feladaton persze minden évben kicsit változtatnak. 

Szerintem nehéz volt megítélni, mennyire volt jó, amit csináltam, nem csak magamhoz képest, de főleg a többi jelentkezőhöz képest, mivel egymás rajzait nem láttuk.

A délután folyamán – mint minden cambridge-i szak felvételijén – két interjún vettem részt: egy általános, és egy ‘subject specific’, azaz szakmai beszélgetésen.

A College épülete, ahol Blanka a felvételin az esszét írta

Általános interjú

Az általános interjú nagyon rövid, mindössze 15 perces volt. A vizsgáztató az interjú alatt bólogatott, jegyzetelt, és időnként belekérdezett a mondanivalómba. Nagyon furcsa volt számomra, ez milyen gyorsasággal zajlott – szinte egész mondatokat se tudtam mondani, folyamatosan új kérdéseket kaptam. Kicsit meg is szeppentem – bár az interjúztató valószínűleg már rengeteget felvételiztetett, így tudta, mire futnak ki a válaszaim. Emelett meglepett még, hogy már az általános interjú alatt is felmerültek építészettel kapcsolatos kérdések.

Szakmai interjú

Az építészeti interjún két szakmai tanár volt bent, és két részből állt: negyed óra általános beszélgetésből, majd negyed óra portfólió bemutatásból. 

Számomra ez kötetlenebbnek érződött, mint az általános interjú – a hangulat oldottabb volt, és inkább beszélgetés jellegű volt. Az interjúztatók elsősorban a Personal Statement és a Recommendation Letter alapján kérdeztek. Sokszor idéztek belőle, majd megkérték, hogy bővebben fejtsem ki az ott írtakat.

A felvételire papír alapú portfólióval, valamint egy 30 oldalas sketchbook-kal (vázlatfüzettel) kellett készülnöm. A portfóliónál (az esszéhez hasonlóan) szinte semmi nem volt megszabva: sem a hosszával, sem tartalmával kapcsolatban nem voltak megkötések. Az én portfóliómat nagyobb projektek alkották, ezeket dokumentációkkal együtt bemutattam. Az interjúztatók a felvételi beszélgetés alatt átlapozták az anyagokat, és feltettek egy-két kapcsolódó kérdést.

Az interjúkra úgy készültem, hogy próbáltam kitalálni, milyen kérdések kerülhetnek majd elő. Ezeket összeírtam, és mindegyikhez leírtam a válaszaimat is.

Volt egy-két kulcsgondolat, amit mindenképp el szerettem volna mondani, így ezeket minden kérdés megválaszolásánál igyekeztem beépíteni. Hiszen hiába tudom ezeket, az interjúztatók a 15, 30 percet láttak belőlem és az ott elhangzottak alapján ítélhettek csak meg.

Milyen élmény volt számodra a felvételi? Mi volt szerinted a legnagyobb kihívás?

Nagyon furcsa érzés volt túl lenni ezen az egészen. Az biztos, hogy az élő felvételit megelőző utolsó egy hét nagyon intenzív volt, de számomra a portfóliókészítés volt a legnehezebb (és nem csak a cambridge-i felvételin). Főként azért, mert ez teljesen iskolán kívüli tevékenység volt, és nem jártam olyan rajziskolába, ahol kifejezetten a portfólió elkészítésével foglalkoztunk volna.

Bár a BME saját felvételi előkészítő kurzusán jó alapokat tudtam elsajátítani tizenegyedikesként – az angol oktatási rendszerben azonban másféle dolgokat is kérnek, így ez nem volt elegendő a saját portfóliómhoz. Fontos volt, hogy a portfóliómba művészi, illetve 3D anyagok, makettek is kerüljenek. Ezen kívül kutatómunkákat is készítettem, valamint önkéntes tapasztaltot is gyűjtöttem, amelyeket összekötöttem a Personal Statement-emben írtakkal is.

Van valami, amit utólag máshogy csinálnál? Mit tanácsolsz azoknak, akik a Oxbridge-re, vagy hasonlóan nívós egyetemekre pályáznak?

Ha valamit másképp csinálnék, akkor hamarabb kezdeném a portfóliómat. Novemberben nagyon sokat foglalkoztam rajzolással és egyéb kreatív dolgokkal. Ugyanakkor ennek meg is kellett érnie, így őszintén nem bánom, hogy össze kellett zsúfolnom a teendőket az utolsó hónapokban. Úgy gondolom, hogy ez az intenzív gyakorlás (főleg a cambridge-i felvételinél) nagyon jól jött, mert szerintem nekem a rajzolás volt kicsit a gyenge pontom.

Természetesen ez csak az én egyéni tapasztalatom. Fontosnak tartom kiemelni, hogy mindenkinek más a ritmusa, mások a céljai, így a készülés módja is más lesz. A legjobb egyetemekre vezető út a legnehezebb, de nem mindenki ezt keresi.

Sokan nem tudják előre, mit akarnak és ez teljesen rendben van, és ugyanúgy megtalálják a nekik való egyetemet. Érdemes minél hamarabb, ha nem is célzottan készülni, de minél több dolgot, sokféle irányban kipróbálni. Így könnyebb leszűkíteni, mi érdekel téged igazán, és még ha nem is abban az irányban tanulsz majd tovább, érdekes tapasztalatokat szerezhetsz. 

Bár nem a földrajz érdekel leginkább, örülök, hogy részt vettem a Nemzetközi Földrajzi, illetve Nyelvészeti Diákolimpián, mert sokat tanultam és jó élményeket szereztem.

Mindennek időben kell nekiállni – szerintem sosincs túl korán elkezdeni. Ez persze egyénenként mást jelent, de végül mindig kicsit kevesebb időnk marad, mint szeretnénk.

11. közepén szerintem már érdemes tudni, hova szeretnénk jelentkezni. Sokat segít, ha minél hamarabb kilistázzuk a különböző egyetemek, szakok elvárásait, így biztosan nem csúszunk ki az időből, hogy teljesítsük a követelményeket. Bizonyos képzések esetén a sikeres felvételihez már 10.-es, 11.-es eredmények, tapasztalatok is fontosak lehetnek.

Mik a terveid a jövőre nézve? Mit vársz legjobban a középiskola után? 🙂

Most, hogy már tudom, mivel szeretnék foglalkozni, nagyon várom már, hogy én osszam be a saját időmet, és olyan dolgokról tanulhassak, amik igazán érdekelnek. Úgy látom, végzősként sokan szeretnénk már az érdeklődési területünkre fókuszálni és más jellegű tudást szerezni.

Nagyon várom már azt is, hogy az egyetemen egy olyan inspiráló közegben lehessek, ahol mindenkit hasonló dolgok érdekelnek, és hasonló célokért dolgozik.

De nem csak az egyetemet várom nagyon: ez egyfajta életmódváltás is lesz, és érdekes lesz belekóstolni az önálló életbe. Nagyon izgatott vagyok, milyen lesz egy teljesen új környezetbe kerülni, beköltözni, új barátokat megismerni – hiszen ezek valószínűleg életreszóló kapcsolatok lesznek.


Nagyon köszönjük Blankának, hogy megosztotta velünk tapasztalatait, és sok sikert kívánunk neki az egyetemen!

Akár már eldöntötted, hogy egy top külföldi egyetemen szeretnél továbbtanulni, akár csak szeretnéd nyitva hagyni magad előtt a lehetőséget, alternatív oktatási programunk segít, hogy nemzetközi szinten is megálld a helyed. Angol nyelvű programjainkon a készségfejleszés mellett segítünk megtalálni a neked való képzést, egyetemet, és a konkrét jelentkezési folyamat során is melletted állunk.

Egész tanéves, angol nyelvű oktatási programmal és rövid képzésekkel támogatjuk 9-12. osztályos diákjainkat

  • önmaguk megismerésében, érdeklődési területeik feltérképezésében és a hozzájuk leginkább illő szakterület megtalálásában
  • 21. századi személyes és akadémiai, gyakorlati képességek fejlesztésében
  • a hétköznapi és a szakmai életben használható, magabiztos angoltudás elsajátításában
  • a továbbtanulási döntés meghozásában és a (külföldi) egyetemi felvételi minden szakaszában

Várunk következő nyílt napunkon, ahol bővebben is tájékozódhatsz a programról!

Hasonló cikkek