Külföldi továbbtanuláson gondolkodsz? Összegyűjtöttük a legfontosabb pontokat és teendőket, amikkel mindenképp tisztában kell lenned, hogy bekerülj álmaid egyetemére!
Végiggondolt jelentkezési lista
Egy jelentkezési lista összeállítása nem is olyan könnyű feladat. Sokan lehet, hogy már tudják, melyik országban vagy melyik városban szeretnének tanulni, de a választék még így is nagyon széles. Egyetem és egyetem között, sőt, azonos nevű képzések között is lehetnek fontos eltérések: a ranglistákon betöltött pozíciók és nemzetközi megítélés, az anyagi vonzatok (tandíj, extra költségek, lakhatás, utazás) mellett a választható tárgyakban, a szakpárok kombinációiban, az oktató professzorok megítélésében és megannyi más különböző szempontban kell kiigazodnunk a végleges választás előtt. És bár elképzelhető, hogy a végső döntést csak az utolsó pillanatban fogjuk meghozni, a felkészülés ütemezéséhez szükségünk lesz konkrét információkra a listánkon szereplő egyetemeket és képzéseket illetően.
Feladatlista és ütemterv a külföldi egyetemi jelentkezéshez
Tudnunk kell például, hogy mik a jelentkezési határidők, és mi mindent kell elintéznünk addig:
Kérnek-e nyelvvizsgát már a jelentkezéskor, vagy elég később beküldeni? Kell-e okmányokat fordíttatni? Vannak-e specifikus felvételi vizsgák a követelmények között? Hol lehet ezeket megcsinálni és mennyit kell rá készülni?
Sok népszerű szakon az érettségi tárgyakhoz is kötik a felvételi követelményeket, gyakran kérnek két emelt szintet, és sokszor megszabják azt is, hogy milyen tárgyakból milyen szinten kell érettségizni. Egyes képzések külön felvételi vizsgát is igényelnek, ilyenek például a jogi, orvosi képzések, de van, ahol mindenképpen le kell tenni az egyetem saját felvételi vizsgáját, vagy egy általuk meghatározott nemzetközi vizsgát (vigyázat, ez nem nyelvvizsga!).
Ezeket az információkat érdemes már az érettségi éve előtt, vagy (például egy elvárt matematika emelt szintű érettségi esetében) akár még korábban is megszerezni és tudatosan készülni a jelentkezésre.
Ne feledjük: a magyarországi jelentkezési februári határidejére a legnépszerűbb külföldi egyetemek jelentkezési szakasza már lezárul. Azoknak, akik külföldön szeretnék folytatni a tanulmányaikat, az érettségi évében már tudniuk kell, hova, mikor és hogyan fogják beadni a jelentkezést.
Külföldi felvételi: Mi az a teljes jelentkezési profil?
Egy másik sarkalatos pontja a külföldi felvételiknek a jelentkezési profil. Az angolszász oktatási rendszerben, és egyre több európai országban jóval szubjektívebb, személyesebb a felvételi folyamat a Magyarországon megszokott pontszámítási rendszernél. Az egyetemi tanszékek döntése, hogy kit vesznek fel hallgatóik közé, ezért a felvételi követelményeknek csak egy részét teszik ki a tanulmányi eredmények.
A külföldi egyetemek nagy hangsúlyt helyeznek a jelentkező részletes felvételi profiljára: bemutatkozó esszéket, ajánlóleveleket és más, kifejtendő esszéket várnak, amelyből kitűnik a jelentkező motivációja, elhivatottsága, érdeklődése az adott szakirány vagy szakma iránt.
Jellemzően a szóbeli fordulókon már ezek alapján folyik a beszélgetés. A jelentkezés elkészítésének legnagyobb részét tehát (a nyelvvizsgára és egyéb vizsgákra, illetve érettségikre készülés mellett) a profil felépítése és a profilerősítés teszi ki.
Az iskolai és iskolán kívüli aktív szociális és társadalmi szerepvállalással kapcsolatban jó, ha példákat tudunk hozni önkénteskedéssel, programszervezéssel, az iskolai életben való aktív részvétellel kapcsolatban. A választott szakirányhoz kapcsolódó tevékenységek között gyakran kerül említésre különböző klubokban, tankörökben való részvétel (vagy ezek szervezése!), olvasmányok, szakmai programok, diákmunka vagy önkéntes munka, előadások, stb. Ilyen és ehhez hasonló tevékenységekből érdemes minél többet kipróbálni, és ha nem lennénk elég aktívek, legalább egy évvel a jelentkezési határidő előtt elkezdeni gyűjteni az élményeket.
Az ilyen korai karrier- és egyetemválasztás hosszútávra szóló, felelősségteljes feladat. Természetesen vannak általánosabb alapképzések, amelyekkel még pár évet nyerhetünk a szakosodás előtt, de döntésünk valamilyen mértékben mindenképpen befolyásolja a jövőnket. Éppen ezért fontos, hogy tájékozódjunk a lehetőségekről.
A pályaorientáció szerepe a továbbtanulási döntésben: hogyan válasszunk tényleg hozzánk illő szakmát és egyetemi képzést
Azok számára, akik még nem biztosak benne 16-17 évesen, hogy mit szeretnének tanulni, vagy éppen ellenkezőleg, túl sok minden érdekli őket, elsődleges lépés az orientáció.
Hogy átfogó képet kapjunk a lehetőségeinkről, érdemes elmenni különböző egyetemi nyíltnapokra és börzékre, megrendelni egy-egy egyetem ingyenes katalógusait (a legtöbb egyetem honlapjáról le is tölthető, de postán is elküldik!). Mindenképpen hasznos minél több érdekes képzés részletes leírásának tanulmányozása: milyen tantárgyakat lehet tanulni, milyen a képzés felépítése, stb. Ha fontos szempont számunkra, nézzük meg a nemzetközi statisztikákat és a továbbtanulási lehetőségeket is.
Persze nehéz eldönteni, hogy mit is szeretnénk csinálni, ha még nincs személyes tapasztalatunk a szakterülettel kapcsolatban. Középiskolásoknak szóló alternatív oktatási programjának éppen ezért több pályaorientációt segítő eleme is van. Egyik legkülönlegesebb programelemeink a Field Trip-ek, azaz cég- és szervezetlátogatások, valamint a Meet the Expert alkalmak, ahol diákjainkhoz különböző területekről érkező szakemberek látogatnak el, hogy kötetlenül beszélgessenek munkájukról, tanulmányaikról és a diákokat leginkább érdeklő kérdésekről.
Nyelvtudás és nemzetközileg elfogadott nyelvvizsgák
Mindezek mellett természetesen az egyik legfontosabb feladat a nyelvi felkészülés, hiszen egy nemzetközi nyelvvizsgát (IELTS, TOEFL) szinte minden országban elvárnak a jelentkezőktől. Ezzel kapcsolatban is fontos mihamarabb tájékozódni, és felmérni, hogy mennyi időt és energiát kell szánnunk a felkészülésre.
A nyelvvizsga jellemző típusfeladataival fontos előre megismerkedni, hiszen nagyon mások lehetnek, mint a Magyarországon elvárt nyelvvizsgákon tapasztalt feladatok. Fontos, hogy egy itthon akkreditált felsőfokú nyelvvizsga birtokában se bízzuk el magunkat, mivel ezek a nemzetközi nyelvvizsgák kifejezetten az egyetemre készülőknek lettek kialakítva, így más készségekre, másfajta nyelvhasználatra fókuszálnak.