Kamaszok és az online függőség – dr. Sánta Nóra előadása

Szülőknek és tanároknak szóló, rendszeresen megrendezésre kerülő programsorozatunk a Hello Parents Hot Topic Est. Az ingyenes előadásokra minden alkalommal egy olyan szakembert hívunk meg, aki szakmai oldalról válaszolja meg a szülőket foglalkoztató, gyermeknevelést érintő kérdéseket.

2020 első szülői estjén vendégünk a Hintalovon Gyermekjogi alapítvány jogásza, dr. Sánta Nóra volt, aki a ‘Kamaszok és az online függőség’ témájában tartott előadást.

Gyermekeink már egy egészen más, digitalizált világba születtek bele – így valószínűleg szülőként rágódtunk már hasonló kérdéseken:

Miért ül a gyerek naphosszat a gép előtt? Folyton a kezében van a telefonja, milyen hatással van ez rá? Mennyire ismerjük gyermekünk internetes szokásait és barátait? Ráismernék saját gyerekemre a megosztott bejegyzéseiből? Mit tehetnénk az online függőséggel és kiközösítéssel kapcsolatban?

Internetezési szokások: a szülők és a Z generáció digitális világa

Dr. Sánta Nóra így vezette fel előadását:

“A kutatási adatok szerint a 21. században sokan több időt töltünk képernyők előtt, mint alvással. 10 felnőtt közül 6 úgy érzi, hogy függ a digitális eszközöktől, és azt gondolja, hogy túl sok időt tölt online. De a digitális világ nem csak a felnőttek életét változtatta meg – a gyerekek is ebben az új, digitális valóságban élnek, és ugyanúgy hat rájuk. Gyerekeink életét kiskoruktól kezdve figyelemmel kísérjük, óvjuk őket. Azonban az online világ veszélyeivel gyakran mi, a szülők sem vagyunk tisztában.”

Megtudtuk, hogy egy kutatás szerint a magyar gyerekek átlagosan 6-8 órát töltenek a képernyő előtt. Fontos figyelembe vennünk, hogy a számítógép és a TV nézése mellett mennyi időt vesz el a napból az okostelefon és tablet használat. A napi használatról érdemes akár az okoseszközeink által készített statisztikákat is nyomon követnünk. Az eredmények esetenként sokkolóak lehetnek – azonban mindenképpen hasznos tisztában lennünk saját és gyermekeink digitális szokásaival, hogy tudatosan változtathassunk ezeken.

A szülői és iskolai szerepmodell fontossága 

Mint minden tanulási folyamatnál, a gyermekek internetezési és digitális eszközhasználati szokásainak kialakulásában is nagy szerepet játszik mintakövetés és az utánzás.

Szülőként nem szabad elfelejtenünk, hogy mi magunk is szerepmodellek vagyunk a tudatos eszközhasználatban: csakúgy, mint minden alapvető dolgot, a ‘digitális életvitelt’ is elsősorban a szülőktől tanulja meg a gyerek.

Reflektáljunk saját magunkra! Gondoljunk bele, felnőttként is mennyire függünk különböző digitális eszközöktől: mennyit nézzük emailjeinket, valószínűleg online olvassuk a híreket és intézzük ügyeink egy részét, szabadidőnkben mennyit TV-zünk vagy bújjuk okostelefonunkat, tabletünket, mennyire mindennapos a GPS vagy a Google Maps használata, arról nem is beszélve, hogy sokan munkaidőnket is javarészt képernyő előtt töltjük.

Nem elég egyszer leülni megbeszélni gyermekünkkel, miért káros az internethasználat vagy mennyi időt lenne szabad naponta képernyő előtt tölteni – tudatos internethasználat egy folyamat, amit szülőként mindenekelőtt saját magunkra vonatkozóan is tudatosítanunk kell.

Így alakítsuk ki szülőként az online és digitális tudatosságot

A tudatosságot minél hamarabb ki kell alakítani, emelte ki dr. Sánta Nóra – a digitális gyermekkor ugyanis már nulla éves kortól megkezdődik.

A szülő internetezési és eszközhasználati szokásai már néhány hónapos korban hatással vannak a fejlődésre. Egy angliai kutatás megmutatta, hogy az olyan kisbabák, akiknek szülei több időt töltenek képernyő előtt, sokkal fusztráltabbak és szomorúbbak – ilyenkor ugyanis felveszünk egy ‘faarcot’, és gyermek nem érti, miért nem reagálunk jelzéseire, kommunikációjára.

Íme 3 tipp az online szülőséghez:

1. Az internet és eszközhasználat ne legyen stresszoldás, vagy unaloműzés!

Ha rendszeresen digitális eszközökkel próbáljuk lekötni gyermekünk figyelmét, vagy elkerülni az esetleges hisztit, az hosszú távon tanult magatartássá válik. Figyeljünk rá, hogy ne az internet és a képernyő legyen a válasz az unalomra vagy a rossz kedvre, hiszen akkor később rögtön ugyanígy ezekhez fog majd fordulni magától is.

2. Ne vonjuk be a jutalmazás vagy büntetés folyamatába az internetezést, digitális eszközhasználatot!

A digitális eszközöktől való eltiltással ugyan megnyerünk egy csatát, de megnyithatunk egy háborút, amit nem nyerhetünk meg – a mai világban ugyanis nem tudjuk elvágni az internethozzáférést. A tiltással viszont gyermekünk kiszolgáltatottá válhat az internet veszélyeinek vagy az online bántalmazásnak is, hiszen így nem adunk teret az okok és megoldások megvitatására, és baj esetén előfordulhat, hogy gyermekünk nem fogja tudni, kihez forduljon.

3. A digitális eszközök nem bébiszitterek!

Természetesen abszolút rendben van, ha időnként odaadjuk a telefont gyermekünknek, ha néhány órára lekötjük egy mesével vagy hagyjuk kedvenc játékával játszani. A gond akkor alakul ki, ha rendszeresen, mindenkoron előfordul, hogy társaságunk, közös program helyett gyermekünket a képernyőre bízzuk. Ha már fiatalon ehhez szokik hozzá egy gyermek, úgy az ‘online függőség’ komoly problémává válhat akár már kamaszkor előtt.

A digitális szülőség alapelvei

1. Egyensúly: A digitális eszközöket nem zárhatjuk ki az életünkből – törekedjünk ehelyett az egyensúly megtalálására!
2. Szerepmodell: Az internet- és eszközhasználattal kapcsolatos nevelési döntéseinket saját mintánk, magatartásunk alapján hozzuk meg! Jelöljünk például ki eszközmentes időket, mint a családi étkezések vagy közös programok. Fontos, hogy nem csak a gyerekek, de a szülők is vállalják bizonyos szabályok betartását. Erre kiváló példát mutat a Hintalovon Alapítvány internetes házirendje.
3. Stratégia: A digitális nevelési stratégiánkat megalapozottan, valamint fokozatosan, lépésről-lépésre alakítsuk ki!

Biztonságos internethasználat: hogyan védjük meg gyermekünket az online veszélyektől?

Az első, amit le kell szögeznünk: olyan, hogy teljesen biztonságos internethasználat, nem létezik. A kulcs az, hogy tisztában legyünk a veszélyekkel, fel tudjuk ezeket ismerni, és megbeszéljük, kihez fordulhat gyermekünk, ha bajba kerül.

Az előadáson dr. Sánta Nóra bemutatta a gyermekek által legkedveltebb és leggyakrabban használt appokat, közösségi médiákat – sajnos azonban a trendek nagyon gyorsan változnak, amivel szülőként sokszor nehezebben tartunk lépést, mint gyermekeink – így nem mindig tudunk segíteni a veszélyek elhárításában.

A kommunikáció, nyitottság és kölcsönös bizalom azonban, a legtöbb nevelési kérdéshez hasonlóan, jó alapot ad, hogy a problémákat a szülők és gyermekek közösen küzdhessék le.

Az előadást dr. Sánta Nóra a kamasz gyerekek nézőpontjának megvilágításával és online neveléssel kapcsolatos kívánságaival zárta. Ezt izgalmas diskurzus követte, ahol az előadáson résztvevő szülők feltehették kérdéseiket és megoszthatták tapasztalataikat egymással.

Ha nem szeretnél lemaradni következő szülői estünkről, iratkozz fel szülői hírlevelünkre!