Sokat hallunk arról, hogy az oktatás mostani legnagyobb kihívása, hogy olyan komplex készségekre tanítsa a diákokat, amelyekkel a jövőben még egy mesterséges intelligenciával rendelkező gép sem tudja felvenni a versenyt. Ugyanis a technika fejlődik, a munkaerőpiac átalakul és a munkavállalóknak tudniuk kell alkalmazkodni ezekhez a megváltozott munkakörülményekhez. A 4K kifejezés magába foglalja mindazt, amire szüksége lehet egy 21. századi diáknak: kommunikáció, kritikai gondolkodás, kollaboráció, kreativitás.
Íme 5+1 ok, amiért elengedhetetlenül fontos a kollaborációs képesség.
Mindenki tud csapatban dolgozni! Miért fontos ez egyáltalán?!
A munka világában, de már az egyetemi életben is kimondottan nagy szerepet kap az együttműködési képesség. Nincs olyan állásinterjú, ahol ne esne szó arról, ki mennyire szeret és tud csapatban dolgozni, amire a válasz természetesen az, hogy igen, szeretek és jól dolgozom csapatban. A valóság legtöbbször mégis azt mutatja, hogy könnyen el tudnak csúszni az együttműködések, különböző személyiségű emberek gyakan nehezen tudnak hatékonyan dolgozni együtt.
Sokan tekintenek úgy a csapatmunkákra, mint felesleges rosszra, pedig alapvetően egy jól működő együttműködésnek az eredménye a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés.
5+1 ok, amiért fontos fejleszteni a kollaborációs képességet
1. Komplexebb problémák megoldásának lehetősége
A kollaboratív problémamegoldás két vagy több ember együttes munkája egy közös cél elérése érdekében. Egy ilyen megosztott feladat, projekt megoldása során a tagoknak szélesebb spektrumú készségek és képességek állnak rendelkezésükre, hiszen egyéni ismereteik a munkavégzés során összeadódnak. A kollaboráció lényegesen szorosabban egymásra épülő, egymás ötleteiből merítkező, továbbfejlesztő együttműködést feltételez.
2. Szociális képességek fejlődése
A kollaboratív problémamegoldás során három szociális képességet használunk: cselekvő részvétel, nézőpontátvétel és a szociális szabályozás képessége. A cselekvő részvétel az információk, ötletek, gondolatok megosztását jelenti és az aktív részvételt a csapat munkájában. A nézőpontátvétel képessége a csoport tagjainak “szemüvegén” keresztül vizsgált probléma személetet takar. A szociális szabályozás pedig arra vonatkozik, hogy képesek vagyunk felmérni az együttműködő felek erősségeit és gyengeségeit és ezeket tudatosan koordinálva oldjuk meg a problémát.
3. Kognitív képességek fejlődése
A csoportos problémamegoldás során nem csupán a szociális képességeknek, de a kognitív készségeknek is hatalmas szerepe van. Fontos összetevője egy jól működő együttműködésnek a problémamegoldás komplex készsége, amely magába foglalja a kritikai gondolkodást, helyzetelemzési és értékelési készséget és további soft skilleket is. Ennek gyakorlására szolgál például a Problem Solving Day, amelynek keretében diákjainknak csapatokban kell egy fiktív szituációs problémát feldolgozniuk közösen.
4. Hatékonyabb munkavégzés
Az egyéni perspektívák összeadódásával jelentősen rövidülhet adott problémák megoldási ideje. Felgyorsulnak a döntési folyamatok, könnyebben megfejthetővé válnak az üzleti dilemmák, hiszen egy jól működő csapatban tulajdonképpen az egyéni teljesítmények összessége jelenik meg, ezáltal a csapatban való problémamegoldás nagyban megnöveli a munkavégzés hatékonyságát. A Startup Challenge eseményünk során például diákjaink az érdeklődési köreik mentén szervezték meg a projektjeiket, dolgozták ki a vállalkozásötleteiket, így sokkal hatékonyabban tudtak együtt dolgozni.
5. Fejlődés és motiváció
Sokkal szívesebben jár dolgozni az ember, ha úgy érzi, hogy egy nagy csapat része, hogy ő és a kollégái egy célért küzdenek, és jó kollaborációs készséggel ez az érzés megkönnyítheti és hatékonyabbá teszi adott projektek kivitelezését. A jó munkatársi viszonyok hatással vannak a személyes motivációnkra is, arra késztetnek minket, hogy minél több energiát fektessünk a fejlődésbe. Diákjaink azáltal, hogy csoportokban oldanak meg feladatokat és emellett véleményezik is egymást, motiváltabbá válnak a személyes fejlődésre is.
