Egyetemre készülsz? Ezt kell tudnod 12. előtt

Sok diák várja izgatottan, hogy betöltse a 18-at, és hogy 12. után végre kikerüljön az iskolapadból, hiszen onnantól kezdve megnyílik a világ, és azt csinálhat, amit csak ő akar: vezethet, bulizhat, és persze olyan dolgokról tanulhat, olyan területen dolgozhat, ami igazán érdekli.

A 12. osztály rendkívül eseménydús év: nyakukon a szalagavató, bankett, ballagás, szerenádok, és ezalatt ott lebeg felettük a továbbtanulási döntés, az egyetemi jelentkezés, az érettségi, felvételi gondolata.

Mindemellett az érettségik közeledtével természetesen a felelősség is nő a vállukon: egyre többen veszik komolyan a tanulást, egyre inkább szorongatnak az iskolai eredmények és a továbbtanulási döntés és az egyetemi felvételik miatt. 

A rengeteg esemény és teendő mellett érzelmileg is megterhelő az utolsó év. A sok döntéshelyzet – és ezek rettentőnek tűnő súlya -, a sok időt és figyelmet igénylő elintéznivaló és az egyre feszesebb tempó több stresszhelyzetet eredményez, mint az addigi megszokott gimnazista élet. Ezt fokozza, hogy az iskolától és az osztályközösségtől való elszakadás, bár sokan ezt várják a legjobban, mégis sokakat megvisel.

Éppen ezért érdemes előre felkészülni rá, hogy mi vár ránk még az érettségi előtt:

mi az, amit mindenképp érdemes az utolsó évben befejeznünk, elérnünk, megszereznünk, és átgondolni, hogy honnan lesz minderre időnk és energiánk, kell-e például valamilyen hobbinkat feladnunk vagy háttérbe szorítanunk azért, hogy időt nyerjünk.

Érettségi jelentkezés

Van, aki már évekkel az érettségi előtt fakultációt vagy tagozatot választ, és célzottan készül egy-egy adott tárgyból a gyakran emelt szintű érettségire. De sok olyan diák is van, aki csak az érettségi jelentkezés előtti hetekben döbben rá, hogy bizony eljött az ideje meghozni pár fontos döntést. Ha csak az egyetemi jelentkezések előtti napokban (vagyis az érettségi jelentkezés után) dönti el valaki, hogy pontosan milyen szakra vagy milyen területre szeretne jelentkezni a továbbtanuláshoz, könnyen járhat úgy, hogy az érettségi tárgyai nem felelnek meg a követelményeknek – különösképp, ha külföldre jelentkezik.

Külföldi egyetemre mennél?

Érdemes jó előre utánajárni a külföldi jelentkezések előtt, hogy pontosan milyen érettségi követelmények vonatkoznak ránk. Figyeljünk az általános (egyetemszintű) és szakspecifikus követelmények közti különbségekre! Van, ahol bizonyos szakirányokra több tárgyból kérnek érettségit, vagy több emelt szintű tárgyat kérnek, mint azt az általános követelmények mutatják.

Előfordulhat, hogy nem egy, hanem két választott tárgyból kell érettségit tenni, és ezt nem árt jó előre tudni a felkészüléshez. Az emelt szintű tárgyakra vonatkozó követelmények is nagyon fontosak! Van olyan egyetem, például Angliában, ahol nem fogadnak el szintemelő vizsgát, mert javítóvizsgának tekintik. Az ilyen követelményekkel mindenképpen érdemes tisztában lenni már az utolsó év kezdetén, nehogy egy apró információhiány miatt csússzunk le álmaink szakjáról!

Egyetemválasztás és felvételi

Ezzel el is jutottunk az egyetemválasztáshoz. Sokan gondolják, hogy a jelentkezési határidőig van idejük gondolkodni és eldönteni, hova is jelentkezzenek. Bár a Felvi rendszerében elméletben a határidő napján is leadhatjuk még a jelentkezést, ezt semmiképp sem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, hiszen a rendszer- vagy internetprobléma esetén akár le is csúszhatunk a jelentkezésről.

A pályaorientáció fontossága

Komoly probléma az is, hogy sok diák kellő tájékozódás nélkül, szinte találomra választ szakmát, egyetemet és szakot. Ezáltal sajnos sokan csak az egyetemi évek alatt, vagy már a munka világába lépve jönnek rá, hogy nem jó irányba indultak el. Ahhoz, hogy megalapozott pályaválasztási döntést hozzunk és valóban hozzánk illő egyetemi képzést válasszunk, elengedhetetlen az időben megkezdett pályaorientáció.


Ismerd meg pályaválasztását segítő, készségfejlesztő és külföldi továbbtanulásra felkészítő:
egész tanéves oktatási programunkat
rövid képzéseinket és táborainkat

Felvételi külföldi egyetemekre

A továbbtanulási döntés halogatásával könnyen lecsúszhatunk a külföldi lehetőségekről. Ráadásul, ha valaki a külföldi felvételiknek is nekifut, gyakran sokkal hamarabb kell fontos döntéseket meghoznia, mint társainak.

A külföldi egyetemeken a jelentkezési határidők jelentősen eltérhetnek a magyarországitól, és sok helyen sokkal előbb, akár már október-december között be kell adni a jelentkezést. Ezért is fontos, hogy már az utolsó év előtt tudatosan készüljünk a ránk váró feladatokra. Nagyon sokat segíthet, ha listát írunk a ránk váró döntésekről és feladatokról, és információk összegyűjtését elkezdjük, amilyen hamar csak lehet. A magyarországi februári jelentkezési határidőt semmiképp se tekintsük általános érvényűnek!

Jelentkezési profil

A külföldi jelentkezéseknek erről a kulcsmotívumáról már több cikket is írtunk korábban. Nem véletlenül nem győzzük hangsúlyozni a fontosságát! A legtöbb külföldi egyetem által alkalmazott, angolszász mintára épülő felfogás ugyanis nem a jelentkezők tanulmányi eredményeire helyezi a legfőbb hangsúlyt, hanem az egyéni motivációra, rátermettségre, a jelentkező korábbi tapasztalataira. Hiába van színötösünk mindenből, ha az iskola mellett semmit sem csinálunk, és a tanórákon kívül az iskolában sem vagyunk aktívak. Ha külföldre jelentkezünk, az utolsó gimnáziumi év alatt (is) próbáljunk minél aktívabbnak lenni és sokféle tapasztalatot gyűjteni, amik a jelentkezési profilunkat erősítik!

Nyelvvizsga

Nyelvvizsgára szüksége lesz mindenkinek, ám nem mindegy, hogy milyen szintű és milyen típusú nyelvvizsgát teszünk. Külföldre jelentkezőknek ajánlatos előre informálódni az egyetem elvárásairól. A Magyarországon ismert és használt legtöbb nyelvvizsgatípus (mint az origo, Euro, TELC, stb.) nem nemzetközi nyelvvizsga, és külföldön nem fogadják el a jelentkezéseknél.

A legtöbb egyetem az IELTS vagy TOEFL nyelvvizsgákat fogja kérni, német nyelvből pedig leginkább a TestDaF, DSH, Ausztriában az ÖSD vizsgák az általánosan elfogadottak. Ezekre pedig érdemes akkor is külön felkészülni, ha amúgy a nyelvtudásunk nagyon erős, hiszen a feladattípusok és a vizsgakörülmények jelentősen eltérhetnek az általunk megszokottól.

Egyéb vizsgák

Ha bizonyos szakirányokra (pl. orvosi, jog), vagy olyan egyetemre jelentkezünk, amelyiknek saját felvételi vizsgája van, az érettségi mellett még erre is fel kell készülnünk – ráadásul előfordulhat, hogy jóval az érettségik előtt már vizsgáznunk kell. Például az Egyesült Királyságban jogra sok egyetem az LNAT vizsgát, orvosi és állatorvosi képzésekre pedig a UKCAT vizsgát várja el, míg az Egyesült Államokban a legtöbb egyetemre az SAT vizsgát is meg kell csinálni az érettségi mellett, gyakran több tárgyból is. De Németországban, Olaszországban, vagy Svájcban is vannak olyan egyetemek, amelyeknek saját felvételi vizsgájuk van – ezekre előfordulhat, hogy ki is kell utaznunk! Ezért nagyon fontos, hogy lehetőleg már a 11. év folyamán tisztába kerüljünk a feltételekkel.

Felvételi interjúk

Rengeteg külföldi egyetem felvételi procedúrájának része a személyes interjú is. Van, hogy minden jelentkezőt behívnak (például Oxford és Cambridge igyekszik a lehető legtöbb jelentkezőnek, kb. 80%-uknak megadni az esélyt a személyes bemutatkozásra), de gyakoribb, hogy az interjú már a második lépcső a felvételizők közti szűrésben. A legtöbb interjúra még az érettségi előtt sor kerül, a legzsúfoltabb interjúidőszak január-április között van.

Az, hogy milyen mértékben kell felkészülni rá, kérnek-e például szaktárgyi tudást, egyetemenként és szakirányonként különbözik, mint ahogy az is, hogy mindenképpen személyesen kell-e megjelennünk, vagy biztosítanak-e Skype-os vagy telefonos alternatívát is. Utóbbi a gyakoribb, de azért ha tehetjük, inkább próbáljunk meg kiutazni az interjúra, mivel nagyon fontos az első benyomás (és nemcsak a vizsgáztatóknak, de nekünk is, hiszen ez az első személyes interakciónk az egyetemmel). Külföldi jelentkezőknek általában igyekeznek pénteki vagy hétfői időpontot adni, így egy hosszúhétvége alatti utazással egybekötve meg is nézhetjük az egyetemet és környékét, és benyomást szerezhetünk arról, milyen lesz az élet a választott városban.

Érettségi felkészülés

Végül, de nem utolsó sorban, a legfontosabb feladat, ami az utolsó évben ránk vár, az érettségire való felkészülés – hiszen ha nem sikerülnek jól a vizsgák, hiába volt a sok erőfeszítés a jelentkezések és a felkészülés körül.

A stresszt, pánikba esést és csalódásokat elkerülendő, tartsuk szem előtt a feladatainkat és próbáljuk meg előre beütemezni az utolsó évet! És mindeközben: semmiképp ne felejtsük el jól érezni magunkat, és kiélvezni a gimnazista élet szépségeit még egy kicsit, mielőtt kilépünk a „nagybetűs életbe”!

Hasonló cikkek