Külföldi továbbtanulásról szóló kutatásunk összefoglalója, hova mennek tovább a 2022-ben érettségizett diákok?
Az olyan bonyodalmak, amilyen például a hollandiai lakhatási válság, egyre nehézkesebbé teszik a külföldi továbbtanulást a magyar diákoknak, akik viszont továbbra is emelkedő számban szeretnék a középiskola után a határokon túl folytatni a tanulmányaikat. További akadályokat gördít eléjük az energiaválság és a kapuban álló recesszió, ahogyan az eddig népszerű célországok oktatáspolitikájának piacvédő intézkedései is rontanak a helyzeten.
A nem angol anyanyelvű országok között a legszélesebb angol nyelvű képzés választékkal bíró Hollandia a tanítási módszerek és a képzések szempontjából is kiemelkedő, széles látókörű és sok tudományterületet felölelő kurzusokat kínál – nem véletlenül vált a magyar érettségizők körében is az egyik legnépszerűbb célponttá a külföldi továbbtanuláshoz. Még inkább érvényes volt ez a brexit utánra, hiszen a korábban az Egyesült Királyságba vágyóknak alaposan meg kellett fontolniuk, hol találhatják meg azokat az intézményeket, ahol ugyancsak angol nyelven, hasonlóan magas színvonalon, de kedvezőbb anyagi feltételek mellett folytathatják felsőoktatási tanulmányaikat. A megelőző tíz év tendenciózus növekedése után az Egyesült Királyságba a 2021/22-es tanévre, alapképzésre jelentkezett diákok száma drasztikusan, 59 százalékkal esett vissza, miközben Hollandia 34 százalékos bővülést mutat. A legfrissebb adatok további zuhanásról árulkodnak: a 2022/23-as tanévre becsléseink szerint mindössze körülbelül 315 magyar diák jelentkezett brit egyetemi alapképzésre, ami a brexit előtti szám 30 százalékát sem éri el.
„Immár a brexit utáni átrendeződés másodlagos hatásai is jól látszanak: azok az országok, amelyek első megoldásként jöttek szóba, mint például Hollandia vagy Dánia, már nem feltétlen tudják vagy akarják kiszolgálni az Európából érkező rengeteg új diákot” – fogalmazott Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője a külföldi továbbtanulási trendeket bemutató sajtóeseményünkön. Hollandiában például Amszterdam két legjelentősebb diákszövetsége is a holland kormány beavatkozását kérte az angolul kínált képzések számának csökkentésre érdekében, mivel az egyre problematikusabbá váló lakhatási válság hatványozottan sújtja az egyetemi városokat.
Nem biztatóbb a helyzet Dániában sem, ahol a nemrég kezdődött tanévben – a koppenhágai kormány tavalyi döntése értelmében – radikálisan, körülbelül 4 ezer férőhellyel csökkent az egyetemeken hozzáférhető angolnyelvű képzések száma. A protekcionizmus nem újkeletű: a dán gazdaság védelme és az oktatási kiadások csökkentése érdekében már 2017-ben megjelentek az első korlátozó intézkedések azzal a hivatkozással, hogy a helyiekkel megegyező kedvezményeket élvező külföldi hallgatók kétharmada hazatér a tanulmányai végeztével, így a képzésük támogatása egyszerűen nem térül meg az országnak.
Mindezek fényében arra számíthatunk, hogy a következő években további komoly átrendeződéseknek lehetünk szemtanúi a nemzetközi felsőoktatásban. Ezekből előreláthatólag Írország, illetve azok az országok profitálhatnak, ahol a diákok azon az idegen nyelven tanulhatnak, amelynek elsajátításában a legmagasabb szintre jutnak. Ezen a területen Ausztria és Németország továbbra is vezeti a listát, de többek között Olaszország, Franciaország, Spanyolország és a skandináv országok is növekvő érdeklődésre tarthatnak számot a magyarországi diákok körében, akik között évről évre néhány százzal nő azoknak a száma, akik külföldi alap- és mesterképzésben folytatnák a tanulmányaikat a középiskola elvégzése után: ők a 2021/22-es tanévben összesen 16.225-en voltak.
„Mindent egybevetve a külföldi továbbtanulásról szóló döntés lényegesen komplexebb célfüggvénnyé vált, mint bármikor korábban” – összegezte a tapasztalatokat Lévai Balázs. A következő években várható további felsőoktatási átalakulások miatt érdemes még korábban megkezdeni a felkészülést, több opciót is nyitva hagyni magunk előtt, a jelentkezéseket pedig a lehető leghamarabb leadni, ezáltal is növelve a sikeres felvételi és szállástalálás esélyeit.
Saját diákjaink és szüleik körében végzett, 2022 szeptemberi, nem reprezentatív online kutatásunkra érkezett visszajelzések alapján a nagyon alapos felkészülés mellett az előzetes személyes benyomás megszerzésének fontosságát emelték ki a válaszadók, valamint azt, hogy a végső döntésben ne az ország, hanem a konkrét szak legyen a perdöntő.
102 végzős hallgatót támogattunk továbbtanulási terveiben a 2021/22-es tanévben, akik összesen 365 ajánlatot kaptak vezető külföldi egyetemektől, ami diákonként átlagosan 3-4 sikeres felvételi ajánlatot jelent.
