Mi lenne, ha a kamaszkort nem egy kiszámíthatatlan és nehéz korszakként közelítenénk meg, hanem megpróbálnánk megkeresni a helyét a gyerekkor és a felnőttkor kihívásai között és a többi szakasz tükrében értelmeznénk?
Stribik Anna pszichológus ebből a megközelítésből tartott előadást a kamaszkorról szülők, pedagógusok számára.
A Kamaszkor, a hírhedt életszakasz című előadás a kamaszkor, valamint a kamaszkor egy ember életében betöltött szerepének mélyebb megértésével igyekezett segíteni a szülőket, hogy ebben az élethelyzetben is ugyanolyan jól támogathassák és kezelhessék gyermeküket.
Az előadáson három fő kérdés mentén mélyültünk el a témában:
-
MI AZ A KAMASZKOR?
-
MILYEN KIHÍVÁSOKKAL TALÁLKOZNAK A GYEREKEK?
-
MI TÖRTÉNIK A SZÜLŐ-KAMASZ KAPCSOLATTAL?
Mi a kamaszkor?
A kamaszkor egy – legalábbis részben – jogosan hírhedt korszak. Szülőként tapasztalhatjuk, hogy ebben az időszakban nagyon hullámzó és sokféle viselkedésmintát figyelhetünk meg gyermekünkön.
Ez egy rendkívül szenzitív, esetenként valóban viharos időszak – azonban fontos szem előtt tartanunk, hogy korántsem az egyetlen kirívó időszak egy ember életében.
Éppen ezért érdemes a kamaszkort a többi életszakasz tükrében is megvizsgálni. Ez egyénenként rendkívül változó: esetenként nehezebb időszak lehet a kisgyermekkor, vagy akár a fiatal felnőttkor is.
A kamaszkorhoz hasonló nehezebb időszakok megértéséhez az előadás kezdetén Anna az Eriksoni pszichoszociális fejlődéselméletet ismertette, amely többek között a kamaszkort is mint az egész életen át tartó fejlődési folyamat egy szakaszaként értelmezi.
Kamaszkor, mint a fejlődéshez szükséges, természetes krízis
Míg a krízisek, avagy kritikus időszakok valamiféle fordulat hatására következnek be, addig a normatív krízisek hosszabb időszakok, melyek a fejlődéshez szükséges természetes változásokat kísérik.
Ezeket akár fejlődési krízisnek is nevezhetjük – és bár lefutásuk nagyon hasonlít a hirtelen események hatására bekövetkező krízisekéhez, az adott életkorhoz, fejlődési stádiumhoz kapcsolódó normatív krízisen való átesés teljesen természetes.
Ilyen normatív vagy fejlődési krízis például a dackorszak, az iskolába lépés, kisiskolás kor és a kamaszkort követően a fiatal felnőtt kor is.
A fejlődési krízisek egymásra épülnek, így elkerülhetetlen, hogy az ezekhez kapcsolódó kihívásokat az ember előbb vagy utóbb megoldja.
Nem kell azonban pánikba esnünk, ha úgy tűnik, gyermekünk ezeket nem tudja az adott életszakaszban feloldani – ez egy folytonos, egész életen át tartó fejlődési folyamat része.
Kamaszkori kihívások
Az előadás következő fő pontjaként a tipikus tini viselkedéseket és ezek hátterét boncolgattuk.
Honnan jönnek a hangulatingadozások? Miért ilyen énközpontúak a tinédzserek? Mi az oka a rájuk jellemző kockázatkereső viselkedésnek?
Anna ezen kérdések megértéshez a kamaszkori kihívások a biológiai, szociális és intellektuális színterét mutatta be.
Biológiai változások
Kamaszkorban a feltűnő testi változásokon túl (mint a testmagasság, testalkat változása, belsőszervek növekedése) nagy hatása van a hormonális, valamint az agyműködésbeli változásoknak is.
Amellett, hogy a testi és hormonális változások rendkívül fárasztóak és rengeteg energiát vesznek el a szervezettől, ezek időzítése hatással van olyan lelki dolgok, mint az önbecsülés és önértékelés kialakulására is. Fiú gyermekünk számára megviselő lehet például, ha ő marad a tornasor végén, míg lányok esetében a korai nemi érés is okozhat akár depresszív tüneteket.
A hullámzó érzelmi világot ezen túl az agyműködésbeli változások is elősegítik. Az agyban ugyanis ebben a korban újraíródnak a pályák: a prefrontális kortex helyett érzelemközpontok kerülnek előtérbe – ezért is jellemző ennyire a kamaszokra az érzelemirányított viselkedés.
– ezért is szokták a kamaszkort az agyfejlődés 2. nagy fázisának nevezni.
Szociális kihívások
A biológiai változások mellett a kamaszkor szociális kihívásokban is gazdag.
Előadásában Anna a kultúrális különbségek, barátságok és klikkek természetéről, szerepéről, dinamikáiról mesélt a szülőknek.
A kamaszkorra jellemző, hogy megnő a barátságok jelentősége és természetes, ha gyermekünk több időt kezd el erre fordítani a családdal szemben.
Ugyanakkor a társas kapcsolatok időben dinamikusan alakulnak: a korai tinikorban jellemzőbb az elmagányosodás, majd a kevesebb, közeli jóbarátok, később pedig megjelennek a baráti társaságok, klikkek is.
Gyakran felmerülő kérdések a szülők körében a kortárs befolyás, “rossz társaságba keveredés” vagy a népszerűség hatásai.
Anna ezekre a kérdésekre válaszolva felhívta a figyelmet: fontos tudatosítani, hogy klikktől, társaságtól függően ezek lehetnek pozitív (motivált, akadémiai közeg), illetve negatív hatások is.
Ha szülőként gyermekünk népszerűsége és ehhez kapcsolódó érzelmei miatt izgulnánk, tartsuk szem előtt: bár a kamaszok között alacsonyabb a tolerancia az egyéni különbségekkel kapcsolatban, ez a tolerancia idővel folyamatosan nő, és a középiskolai népszerűség korántsem bejóslója a későbbi népszerűségnek.
Intellektuális kihívások
A kamasz számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy megtalálja önmagát és azokat a szerepeket, amelyek megfelelnek az ő képességeinek, családjának, és barátainak?
Identitáskeresés
Gyermekünk kamaszkorban kezd el foglalkozni saját identitásának definiálásával. Bár az identitáskeresés meghatározó eleme ennek a korszaknak, legtöbb esetben korántsem ér itt véget, hanem átnyúlik fiatal felnőtt korba, vissza-vissza tér későbbi életünk során.
Az identitáskeresés első fontos lépése, amit egy kamasz megtesz, az a KÜLÖNBÖZŐ ÉN-KONCEPCIÓK kialakítása.
A gyerekek ebben a korban kezdenek el először komplexebb, elvontabb módon magukra nézni, és megpróbálnak egy összetettebb képet, karakterisztikát alkotni magukról, ami már nem a szociális összehasonlításon alapul.
Önértékelés kamaszkorban
Természetes, ha a kamasz önértékelése ebben az időszakban valamivel alacsonyabb, fluktuálódik hiszen az önértékelés több dimenziója (mint a megjelenés, szociális kapcsolatok vagy az akadémikus előmenetel) szorosan összefügg a kamaszkori, dinamikus változásokkal. Ez azonban optimális esetben az életkor előrehaladtával stabilizálódik.
Orientáció és pályaválasztás
Az identitáskeresés egyik specifikus kérdése az orientáció és a pályaválasztás: mi az a foglalkozás és életút, ami a kialakított én-koncepcióba beleillik?
Mint az első nagyobb önálló döntés, a pályaválasztás sok kamaszban ébreszthet szorongást, kifejezetten akkor, ha nem rendelkezik kellő önismerettel és önbizalommal.
Nézd meg, hogyan segíthet az Engame programja a pályaorientációban!
SZÜLŐ-KAMASZ KAPCSOLAT
Végül, de nem utolsó sorban az előadáson a szülő-kamasz kapcsolatban felmerülő problémákról esett szó.
Mi történik a kapcsolattal?
Általánosan jellemző, hogy a kamaszkor alatt megváltozik a kapcsolat a szülő és gyermeke között, hiszen
- változik a közelség valamint az időbeliség is, ugyanis a kamasz kevesebbet oszt meg, és szívesebben tölti az időt barátai társaságában,
- emellett pedig többször kerülünk konfliktusba,
- és gyakoribbá válnak a veszekedések, piszkálódások.
Mit tehetünk szülőként?
Természetes, ha mi, szülők is nehezen éljük meg ezt az időszakot. Bár a neveléshez és szülői léthez nincsenek általánosan alkalmazható receptek – és gyermekedet te ismered igazán -, Anna az előadás végén három dolgot emelt ki, amit érdemes észben tartani:
A szülő-gyerek kapcsolat nem most kezdődött.
Tartsuk észben, hogy a szülő-kamasz kapcsolat nem most kezdődött. Ez a gyerekkori kapcsolat folytatása: a szülői befolyás már több, mint 10 éve tart.
A gyerekkor óta tartó kapcsolat hatással lesz nem csak a barátok megválasztására és a döntések meghozására, de az érzelmi igényességre is. Ez az érzelmi háttér és támogatás nagy hatással lesz a kamaszra is, és bízhatunk abban, hogy előbb-utóbb majd jó irányba tereli.
„Elviseli a kamasz jelenlétét” (Vekerdy)
Anna kiemelte emellett a bizalom szerepét is: szülőként el kell hinnünk, hogy már mindent megtettünk, és gyermekünkben bízva át kell vészelnünk ezt az időszakot.
Lehet, hogy a kamasz egyszer-kétszer (vagy akár sokszor) rosszul fog dönteni, azonban ha van egy belső bizonyossága, és érzi, hogy szülőként megbízunk benne, akkor bizonyosan jó helyen fog kilyukadni.
NORMALITÁS KÉRDÉSE
Fontos tudatosítanunk magunkban, hogy ez egy nagyon dinamikusan változó időszak, ahol a normalitás kereteibe nagyon sok minden belefér. Viszont mivel ez egy rendkívül szenzitív időszak, amennyiben úgy látjuk, hogy egy-egy problémás vagy általatok túlzásnak ítélt viselkedésforma, rossz periódus hosszabb ideig fennáll, akkor érdemes több figyelmet fordítanunk gyermekünkre. Ennek megítélésében pedig megint csak fontos a bizalom – ez alkalommal az önmagunkba vetett bizalom: hiszen szülőként te ismered legjobban gyermekedet.
