Továbbtanulás Skandináviában – Ezt kell tudnod, ha Svédországba, Finnországba vagy Norvégiába szeretnél egyetemre menni

Skandinávia a gyönyörű természeti környezet és hideg telek mellett kiváló, diákközpontú oktatási rendszeréről és ingyenes felsőoktatásáról ismert. Ha valaki szereti a hideg időjárást és nem zavarja ha a téli hónapokban csak néhány órára jön fel a nap, Svédország, Finnország vagy Norvégia tökéletes választás lehet. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy mit kell tudnod, ha ezen országok valamelyikébe szeretnél továbbtanulni. Dániáról külön cikkben írtunk, melyet itt tudsz elolvasni.

A Skandináv felsőoktatási rendszerek

Skandinávia felsőoktatási intézményei nagyon diákközpontúak, modern oktatási módszerekkel segítik a diákokat abban, hogy területük legjobb szakembereivé válhassanak. A legtöbb egyetemen nagyon közvetlen a viszony a diákok és tanárok között, a képzések jellemzően gyakorlatorientáltak. Ha a diák beszéli a választott ország nyelvét, számtalan képzés közül választhat, de mindegyik ország kínál angol nyelvű képzéseket is.

Svédország 39 egyetemén 80+ angol nyelvű alapképzést indítanak minden évben, a gazdasági és természettudományos képzések kiemelkedően magas színvonalúak. Finnországban még ennél is nagyobb a választék a 13 kutatóegyetem és 22 alkalmazott tudományi egyetem 170-nél is több  angol nyelvű képzései között minden nagyobb szakterület megtalálható. Norvégiában a másik két országhoz képest a legszűkebb az angol nyelvű választék, elsősorban művészeti, környezetvédelmi, IT és biológia képzéseket indítanak.

Tandíj és megélhetés

Jó hír, hogy a magyar diákok számára mindhárom országban tandíjmentes a felsőoktatás az állami egyetemeken, a jelentkezőknek csak néhány magánegyetemen kell tandíjjal számolniuk. A megélhetési költségek ugyanakkor nagyon magasak, átlagosan havi 1000-1200 Euróval érdemes számolni, de nagyvárosokban még ennél is többre lehet számítani.  Diákmunkát lehet vállalni, de a legtöbb munkalehetőséghez szükséges a helyi nyelv minimum alapszintű ismerete is.

Felvételi folyamat

A felvételi folyamat országonként és egyetemenként is eltérő, ezért a pontos részletekről minden esetben az egyetemek honlapján érdemes tájékozódni. 

Ami minden angol nyelvű képzés esetén szükséges, az a nemzetközi angol nyelvvizsga, melyek közül az IELTS a legszélesebb körben elfogadott. Ezen felül változatos felvételi követelmények vannak a különböző országokban:

Svédország

A svéd felvételi egy központi rendszeren keresztül történik, két körben lehet jelentkezni a képzésekre. Az első felvételi kör januárban van, a második március-áprilisban. Egyetemenként változó, de sok helyen az első körben csak a belföldi diákokat engedik jelentkezni, nemzetközi diákok csak a második körben adhatják le a jelentkezésüket. Ha a kiválasztott egyetem nem fogalmaz meg ilyen tilalmat, mindenképpen érdemes az első körben jelentkezni, mert a másodikon már csak a maradék helyekért folyik a verseny. A jelentkezés során maximum 8 képzést lehet megjelölni.

A felvételi elbírálása a legtöbb esetben a gimnáziumi jegyek, motivációs levél és önéletrajz alapján történik. Művészeti képzések esetén portfolió leadása is része lehet a felvételinek.

Finnország

Finnországban is központi felvételi rendszeren keresztül zajlik a jelentkezés, de az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe. A jelentkezéskor maximum 6 képzési helyet lehet megjelölni. A felvételi határidő januárban van, de néhány képzés egyéni határidőkkel dolgozik. 

A felvételi elbírálása során a legtöbb intézményben a középiskolai bizonyítványok mellett a felvételi vizsga eredménye számít. Ez több helyen lehet az amerikai rendszerből ismert SAT, de több egyetem saját felvételi vizsgát is tart.

Norvégia

Norvégiában nincs központi felvételi rendszer, egyetemenként kell benyújtani a jelentkezést. Itt is előfordul, hogy SAT vizsgát kérnek a jelentkezőktől, de a legtöbb képzésben az érettségi eredmény alapján születik meg a felvételi döntés. A művészeti szakokra természetesen egyedei felvételi követelmények vonatkoznak a művészeti ágtól függően.


A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a skandináv (és általában a külföldi) egyetemekre nem lehet elég korán elkezdeni készülni. A szükséges igazolások beszerzése mellett a nyelvtudás és a 21. századi készségek fejlesztése kiemelten fontos, ha nem csak bekerülni szeretnél a neves egyetemekre, de bent is szeretnél maradni.
Az Engame Akadémia képzései 2010 óta több száz magyar diáknak segítettek a pályaorientációban és önismeretben és álmaik egyetemére való bekerülésben. Középiskolásoknak szóló angol nyelvű programjainkon a pályaválasztás, készségfejleszés mellett segítünk megtalálni a neked való képzést, egyetemet, és a konkrét jelentkezési folyamat során is melletted állunk.
Egész tanéves, angol nyelvű oktatási programmal és rövid képzésekkel, segítjük 9-12. osztályos diákjainkat
  • önmaguk megismerésében, érdeklődési területeik feltérképezésében és a hozzájuk leginkább illő szakterület megtalálásában
  • 21. századi személyes és akadémiai, gyakorlati képességek fejlesztésében
  • a hétköznapi és a szakmai életben használható, magabiztos angoltudás elsajátításában
  • a továbbtanulási döntés meghozásában és a (külföldi) egyetemi felvételi minden szakaszában
Várunk szeretettel következő nyílt napunkon, ahol bővebben is tájékozódhatsz a programról!

Hasonló cikkek

Külföldi tanulmányok és zene: Utam a színpadra és tovább

A zenei tehetség és a sokoldalúság találkozása egy fiatal lány történetében, aki úgy döntött, hogy az érettségi után követi szenvedélyét a zene világában. Miként alakította Blanka karrierjét az Engame Akadémia, és milyen kihívásokkal nézett szembe, amikor végre elindult álmai megvalósításának útján? Ismerd meg, hogyan talált rá valódi önmagára, és és mi inspirálja a következő lépéseire!

Tovább olvasom »