Továbbtanulás Skandináviában – Ezt kell tudnod, ha Svédországba, Finnországba vagy Norvégiába szeretnél egyetemre menni

Skandinávia a gyönyörű természeti környezet és hideg telek mellett kiváló, diákközpontú oktatási rendszeréről és ingyenes felsőoktatásáról ismert. Ha valaki szereti a hideg időjárást és nem zavarja ha a téli hónapokban csak néhány órára jön fel a nap, Svédország, Finnország vagy Norvégia tökéletes választás lehet. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy mit kell tudnod, ha ezen országok valamelyikébe szeretnél továbbtanulni. Dániáról külön cikkben írtunk, melyet itt tudsz elolvasni.

A Skandináv felsőoktatási rendszerek

Skandinávia felsőoktatási intézményei nagyon diákközpontúak, modern oktatási módszerekkel segítik a diákokat abban, hogy területük legjobb szakembereivé válhassanak. A legtöbb egyetemen nagyon közvetlen a viszony a diákok és tanárok között, a képzések jellemzően gyakorlatorientáltak. Ha a diák beszéli a választott ország nyelvét, számtalan képzés közül választhat, de mindegyik ország kínál angol nyelvű képzéseket is.

Svédország 39 egyetemén 80+ angol nyelvű alapképzést indítanak minden évben, a gazdasági és természettudományos képzések kiemelkedően magas színvonalúak. Finnországban még ennél is nagyobb a választék a 13 kutatóegyetem és 22 alkalmazott tudományi egyetem 170-nél is több  angol nyelvű képzései között minden nagyobb szakterület megtalálható. Norvégiában a másik két országhoz képest a legszűkebb az angol nyelvű választék, elsősorban művészeti, környezetvédelmi, IT és biológia képzéseket indítanak.

Tandíj és megélhetés

Jó hír, hogy a magyar diákok számára mindhárom országban tandíjmentes a felsőoktatás az állami egyetemeken, a jelentkezőknek csak néhány magánegyetemen kell tandíjjal számolniuk. A megélhetési költségek ugyanakkor nagyon magasak, átlagosan havi 1000-1200 Euróval érdemes számolni, de nagyvárosokban még ennél is többre lehet számítani.  Diákmunkát lehet vállalni, de a legtöbb munkalehetőséghez szükséges a helyi nyelv minimum alapszintű ismerete is.

Felvételi folyamat

A felvételi folyamat országonként és egyetemenként is eltérő, ezért a pontos részletekről minden esetben az egyetemek honlapján érdemes tájékozódni. 

Ami minden angol nyelvű képzés esetén szükséges, az a nemzetközi angol nyelvvizsga, melyek közül az IELTS a legszélesebb körben elfogadott. Ezen felül változatos felvételi követelmények vannak a különböző országokban:

Svédország

A svéd felvételi egy központi rendszeren keresztül történik, két körben lehet jelentkezni a képzésekre. Az első felvételi kör januárban van, a második március-áprilisban. Egyetemenként változó, de sok helyen az első körben csak a belföldi diákokat engedik jelentkezni, nemzetközi diákok csak a második körben adhatják le a jelentkezésüket. Ha a kiválasztott egyetem nem fogalmaz meg ilyen tilalmat, mindenképpen érdemes az első körben jelentkezni, mert a másodikon már csak a maradék helyekért folyik a verseny. A jelentkezés során maximum 8 képzést lehet megjelölni.

A felvételi elbírálása a legtöbb esetben a gimnáziumi jegyek, motivációs levél és önéletrajz alapján történik. Művészeti képzések esetén portfolió leadása is része lehet a felvételinek.

Finnország

Finnországban is központi felvételi rendszeren keresztül zajlik a jelentkezés, de az egyetemek maguk dönthetnek arról, hogy milyen szempontokat vesznek figyelembe. A jelentkezéskor maximum 6 képzési helyet lehet megjelölni. A felvételi határidő januárban van, de néhány képzés egyéni határidőkkel dolgozik. 

A felvételi elbírálása során a legtöbb intézményben a középiskolai bizonyítványok mellett a felvételi vizsga eredménye számít. Ez több helyen lehet az amerikai rendszerből ismert SAT, de több egyetem saját felvételi vizsgát is tart.

Norvégia

Norvégiában nincs központi felvételi rendszer, egyetemenként kell benyújtani a jelentkezést. Itt is előfordul, hogy SAT vizsgát kérnek a jelentkezőktől, de a legtöbb képzésben az érettségi eredmény alapján születik meg a felvételi döntés. A művészeti szakokra természetesen egyedei felvételi követelmények vonatkoznak a művészeti ágtól függően.


A fentiekből egyértelműen látszik, hogy a skandináv (és általában a külföldi) egyetemekre nem lehet elég korán elkezdeni készülni. A szükséges igazolások beszerzése mellett a nyelvtudás és a 21. századi készségek fejlesztése kiemelten fontos, ha nem csak bekerülni szeretnél a neves egyetemekre, de bent is szeretnél maradni.
Az Engame Akadémia képzései 2010 óta több száz magyar diáknak segítettek a pályaorientációban és önismeretben és álmaik egyetemére való bekerülésben. Középiskolásoknak szóló angol nyelvű programjainkon a pályaválasztás, készségfejleszés mellett segítünk megtalálni a neked való képzést, egyetemet, és a konkrét jelentkezési folyamat során is melletted állunk.
Egész tanéves, angol nyelvű oktatási programmal és rövid képzésekkel, segítjük 9-12. osztályos diákjainkat
  • önmaguk megismerésében, érdeklődési területeik feltérképezésében és a hozzájuk leginkább illő szakterület megtalálásában
  • 21. századi személyes és akadémiai, gyakorlati képességek fejlesztésében
  • a hétköznapi és a szakmai életben használható, magabiztos angoltudás elsajátításában
  • a továbbtanulási döntés meghozásában és a (külföldi) egyetemi felvételi minden szakaszában
Várunk szeretettel következő nyílt napunkon, ahol bővebben is tájékozódhatsz a programról!

Hasonló cikkek

Ilyen érzés megnyerni a Startup Challenge-et

Véget ért a 2024-es középiskolásoknak szóló nívós ötletversenyünk, ahol ezúttal egy jogi dokumentumelemző és összefoglaló alkalmazás ötlete vitte el a pálmát. A harmadik alkalommal megrendezett megmérettetés döntőjébe ezúttal tizenkét nagyon jól kidolgozott, valós problémákra megoldást nyújtó elképzelés jutott be.

Tovább olvasom »