2016-os interjú
Az Engame Akadémia 2010 óta segíti a fiatalokat abban, hogy álmaikat megvalósítva külföldön tanulhassanak tovább. Kezdetben csak az egyetem kiválasztásához és a felvételi jelentkezéshez nyújtottak támogatást, de hamar rájöttek, ennél jóval több kell, a magyar oktatási rendszer ugyanis teljesen más elvárásokat támaszt a diákok felé mind a felvételit, mind az egyetemi helytállást illetően, így a felkészítést már hamarabb el kell kezdeni.
Az interjú megjelent a Tanulj Külföldön! kiadványban.
Milyen szempontokra érdemes figyelni, ha valaki külföldi egyetemre szeretne jelentkezni?
Az országok felsőoktatási színvonala, a felvételi folyamat, a tandíjak, a nyelv, de még a klíma is különbözik egymástól. Ha mindezeket egy diák előre és rendszerezetten átgondolja, akkor sokkal megalapozottabb döntést hozhat. Ha van rá mód, megéri akár kiutazni és körbenézni az adott városban és egyetemen. Érdemes rangsorokból is tájékozódni, de nem mindegy, hogy általános vagy szakspecifikus rangsorokról van szó. Az egyik diákunk például a Bath-i Egyetemen tanul építészetet, a felvételi idején a szak a harmadik helyen állt a rangsorban építészetből, de tudni lehetett, hogy sokkal gyakorlatorientáltabb képzést nyújt, mint az előtte álló Cambridge és a UCL, Dávidnak pedig ez volt lényeg. Fontos, hogy a diákok ismerjék saját magukat, így lehet igazán jól képzést választani.
Mindenképpen megéri külföldön tanulni?
Önmagában a külföld még nem feltétlenül jobb. Bár vannak már egy külföldön eltöltött félévnek is olyan pozitív hozadékai, hogy a diák önállóbb lesz, megismerkedik más kultúrákkal, fejleszti a nyelvtudását, ez azonban még nem jelenti azt, hogy mindenkinek érdemes lenne a teljes képzését külföldön végeznie. Bizonyos területeken – ilyen például az orvosi képzés – nem gyakori, hogy külföldre mennének a diákok, az itthoni egyetemek is nagyon magas színvonalat képviselnek. Mérlegelni kell ezen túl azt is, hogy a megszerzett végzettséget hol lehet majd hasznosítani, ehhez pedig jó tudni, mik a diák tervei a végzést követően. A legtöbb esetben azonban ha erős képzést szeretne valaki, az országhatárokon kívül kell körbenézni.
Kiknek tud az Engame Akadémia segíteni?
Akadémiánk három fő területtel foglalkozik. Első ezek közül a középiskolásoknak szóló Engame Advanced Secondary School, mely egy négy éves képzési programot tartalmaz. A második terület az Engame Graduate School, mely azoknak szól, akik már hallgatói (vagy végzettjei) egy magyar felsőoktatási intézménynek és külföldi graduális képzésekre szeretnének jelentkezni. Végül, de nem utolsó sorban, az Engame Exam Prep’ School pedig a külföldi intézmények által megkövetelt nyelvvizsgákra és felvételi vizsgákra való felkészülésben nyújt segítséget a hallgatóknak.
Mikor érdemes elkezdeni a felkészülést?
Minél hamarabb kezd el valaki tudatosan készülni, annál jobb. A magyar felvételi rendszer egész mást követel meg, itthon a jegyeket és az érettségit nézik csak, a diákok pedig sokszor csak az utolsó pillanatban választanak maguknak szakot és egyetemet. Külföldön teljesen más a hozzáállás.
Külföldön mit várnak el a diákoktól?
A diákoknak meg kell győzniük az egyetemet, megalapozott a döntésük az adott szakra való jelentkezésben. Motivációs levelet kell írni, ajánlólevelet kell kérni, akár interjúzni is kell, bizonyos esetekben pedig plusz felvételi vizsgák is lehetnek. Ezekhez viszont nem elég, ha ötösök vagyunk mindenből. Az elkötelezettséget és felkészültséget bizonyítani kell, amihez elengedhetetlenek az iskolán kívüli tevékenységek, mint például a versenyeredmények, az önkéntességi-, és/vagy munkatapasztalat, diákszervezeti tagság vagy éppen valamilyen saját projekt, blog, kutatás.
Mit tudtok tenni azért, hogy nagyobb eséllyel induljon valaki a felvételin?
A kezdetekkor csak végzősökkel foglalkoztunk és kifejezetten a felvételi folyamatban segítettünk nekik, de azt láttuk, hogy pár hónap, vagy akár egy év is kevés ahhoz, hogy valódi eredményt érjünk el velük. Kibővítettük tehát a középiskolásoknak szóló programunkat négy évesre, így az érettségi évét megelőző három évben már a diákjaink mellett állunk. Ezen évek középpontjában pedig az orientáció, a készségfejlesztés és a szakmai elmélyülés áll, mindezt angolul persze. Az így nyert plusz három év rengeteget jelent, ha valaki ezt tudatosan használja fel bármit elérhet.
Mit jelent az orientáció?
Azt a fajta segítségnyújtást értjük alatta, ami megkönnyíti egy diák számára, hogy tudatosan dönthessen arról, milyen terület iránt érdeklődik, és meg is bizonyosodhasson arról, hogy a tehetsége is megvan az adott területhez. Sajnos szükség is van a segítségre, nem túl fényes ezen a téren a helyzet itthon. Tavasszal készítettünk egy nem reprezentatív felmérést, melyben 500 középiskolás diákot és 500 szülőt kérdeztünk meg arról, hogy kaptak-e bárhonnan segítségét az elmúlt két évben ezen a téren. A válaszokból az derült ki, hogy nagyjából kétharmaduk semmilyen támogatást nem kapott, ez pedig részben magyarázhatja is az OECD átlagból kimagasló felsőoktatásbeli lemorzsólódási arányt.
Akkor mi alapján döntenek a végzősök?
Ma Magyarországon ez a legtöbbször úgy néz ki, hogy jelentkezem angol szakra, mert szeretem az angolt. Ez egyfelől jó, mert az lenne a legtökéletesebb világ, ahol mindenki azzal foglalkozhatna, amivel szeretne. De ha szeretünk valamit, az még nem jelenti azt, hogy jók is vagyunk benne. Egy a közelmúltban a Harvard és a Columbia egyetemek által publikált kutatás is rámutat, hogy mekkora hozzáadott értéke van egy jó tanárnak, ez viszont félre is vihet. Ha például csak egy kiemelkedő tanára van egy diáknak, előfordulhat, hogy annyira megszereti az általa tanított tárgyat, hogy abba az irányba tanul tovább, s ki sem derül számára, hogy tehetsége igazán valami máshoz lett volna.
A programotok tehát alkalmas arra, hogy az oktatási rendszerben lévő csorbát kiköszörülje?
Abban hiszünk, hogy minél több impulzust kell a diákoknak kapniuk, és így egyrészt a saját tapasztalataik alapján, másrészt mentori segítséggel bontakozik ki az, hogy miben is jók, mi érdekli őket igazán. Nálunk olyan emberekkel találkozhatnak, akik a saját szakterületükön kiváló eredményeket értek el, szeretik azt, amit csinálnak, és napokig tudnának arról mesélni, miért jó például kémikusnak lenni. Ha pedig elkezd egy diákot érdekelni egy terület, lehetőséget biztosítunk számára, hogy elmélyüljön benne. Azt látjuk az elmúlt évek során, hogy működik a dolog.
Nem lesz túl sok az információ egy idő után?
De, pozitív értelemben összezavarjuk a diákokat. Elég gyakori jelenség, hogy úgy érkezik hozzánk egy fiatal, hogy azt mondja, már tudja milyen irányban szeretne továbbtanulni, de már az első pár hónap alatt annyi impulzus éri, hogy nem is tud dönteni merre tovább. Bár ők ettől néha megijednek, mi már tudjuk, hosszú távon ez nagyon üdvös jelenség, idővel pedig a hirtelen jött bizonytalanság is letisztul, s így megalapozottabb döntést tudnak hozni.
Hogyan épül fel a program?
Az első két év az alapozásról és a tágan értelmezett orientációról szól. Mivel a második év végére kell a diákoknak a saját iskolájukban is szakirányt választani, így ebben az időszakban minél több területtel próbáljuk meg megismertetni őket, még széles a spektrum.
Ez után, a harmadik évben lehetőséget kapnak a választott területben való elmélyülésre másfél hónapos szemináriumok segítségével. Csak, hogy pár példát említsek, van DIY Biology (csináld magad, azaz do it yourself) szeminárium, ahol fluoreszkáló baktériumokkal rajzolhatnak vagy épp a saját DNS-üket nyerhetik ki egy nyakláncba, a Physical Computing, ahol robotok programozásával foglalkoznak, vagy éppen a Legal Eagles, ahol a brit jogrenddel ismerkednek.
Az első három év eredményeit pedig a negyedik évben ‘aratjuk le’, itt a középpontban már az egyetemi felvételi áll.
Milyen képességeket fejlesztetek?
Itthon inkább a lexikális tudás áll az oktatási rendszer középpontjában, be kell magolni bizonyos dolgokat, de azt már nem várják el a tanulóktól, hogy lássák is az összefüggéseket ezek között, tudjanak vitázni vagy éppen csapatban dolgozni. Mi erre tanítjuk őket.
Kritikai gondolkodást, esszéírást, prezentációs készségeket fejlesztünk, a diákok saját projekteket készítenek. Az már csak hab a tortán, hogy mindez angol nyelven történik, így a programunk végére a diákok magabiztos nyelvtudással rendelkeznek, mind szóban, mind írásban.
Sokáig tart, míg levetkőzik a rossz beidegződéseket?
Nem megy egyik pillanatról a másikra, de pár hét, legfeljebb egy-két hónap alatt sikerül általában a falakat ledönteni. A szülőktől is pozitív visszajelzéseket kapunk, azt látják, hogy a gyerekük motiváltabb lett, újra érdeklődik a világ dolgai iránt.
Milyen programokat szerveztek?
Vannak egyrészt azok a programok, ahol külsős személyektől, szervezetektől kaphatnak a diákok inspriációt. A legkülönbözőbb területekről érkeznek hozzánk vendégelőadók, hogy magukról, a szakmájukról, vagy valamilyen érdekes témáról meséljenek, beszélgessenek a diákokkal. Ezen kívül rendszeresen megyünk fieldtripekre is, voltunk például már a Mito reklámügynökségnél, a Prezinél, Uccu sétán vagy éppen boncoláson.
Másrészt rengeteg lehetőséget adunk a diákoknak arra is, hogy maguktól hozzanak létre valamit érdeklődési területeik mentén. Minden évfolyamban egy negyedév a diákok saját projektjei körül forog, szerveztünk már saját Startup Weekendet, valamint majdnem egy tucatnyi diákklub ad további lehetőséget arra, hogy a fiatalok kiélhessék a kreativitásukat.
Miért kell felvételizni az Engame-hez?
Fontosnak tartjuk, hogy motivált diákokkal foglalkozzunk. Az nem gond, ha egy jelentkező még nem tudja, hogy milyen irányban motivált, mit szeretne tanulni, azért vagyunk mi. Az viszont elengedhetetlen, hogy legyen benne egy belső hajtóerő, hogy meg akarja találni azt. Nem mellékes továbbá az sem, hogy ez egy közösség, ahol akkor érzik jól magukat a diákok, ha tudják egymást kölcsönösen inspirálni.
A szülők szerepe milyen a jelentkezésnél?
Most már a fiatalabbaknál is egyre több olyan eset van, hogy egy már nálunk tanuló osztálytárs ajánlására jelentkezik hozzánk valaki, de a 15-16 éves korosztályban azért jellemzően továbbra is a szülők – rendszerint az anyukák – gondolkodnak előre a gyermekeik jövőjével kapcsolatban, ők találnak ránk.
Mit lehet azokkal tenni, akiket csak a szülő rángat el a felvételire?
Előfordul, hogy ilyennel találkozunk, ha egy diák nem érzi jól magát az iskolájában, hozzánk se akar felvételizni. De legtöbbször amint megérzik az interjúnkon, hogy minket az érdekel, hogy ők mit akarnak, és azt, hogy partnerként kezeljük őket megnyugszanak és kinyílnak.
Heti hány óra elfoglaltságot jelent az Engame Akadémia?
Az első három évfolyam heti 4-5 óra fix elfoglaltságot jelent, ennél többet a diákok iskolai leterheltsége miatt nem tudunk és nem is akarunk beépíteni a programba. E mellett viszont rengeteg opcionális lehetőséget tudunk nyújtani azoknak, akiknek még van ideje erre. A végzős évfolyamunk valamint a Graduate programjaink pedig alapvetően egyéni mentoráláson alapulnak, így jóval rugalmasabbak időben.
Van olyan, hogy a középiskolában javul valakinek a teljesítménye, mert az Engame-nél tanul?
Abszolút. A fejlődés, amin ná lunk keresztülmennek a diákok az iskolai munkára is kihat. Volt már példa azért arra is, hogy romlottak egy diáknak az iskolai eredményei. Annyira élvezte a nálunk lévő foglalkozásokat, annyi új területet ismert meg, hogy az iskolai feladatok már kevésbé kötötték le. Ennek egyrészt nagyon örülünk, deazért megpróbáljuk felhívni a figyelmet a tanulmányi eredmény fontosságára is.
Miben különböznek a már felsőoktatásban tanuló hallgatóknak szóló programjaitok?
Ez a korosztály már jóval önállóbb, céltudatosabb, mint a középiskolások. Ehhez mérten a számukra nyújtott programjaink célzottabbak, személyre szabottabbak. Graduate Mentorprogramunkban minden diák kap egy mentort maga mellé, aki végigkiséri a teljes felvételi folyamaton, Grauduate Junior programunkon pedig az első-, másodéves egyetemistáknak segítünk a későbbi sikeres jelentkezés megalapozásában, az egyetemi évek minél céltudatosabb felhasználásban. Ezen kívül egyes felvételihez kapcsolódó területeken, mint például az önéletrajz írás, a motivációs levél, vagy éppen az intejrúfelkészülés, rövid workshopokat rendezünk.
Milyen az akadémia sikerrátája? Egyáltalán mi számít sikernek?
Egy jó egyemre bekerülni önmagában még nem nevezhető sikernek, ez diákjaink közel 100%-ának sikerül is. Az igazi siker az, ha a segítségünkkel a diákjaink megtalálják azt a területet, amiben igazán kiteljesedhetnek, valamint bekerülnek egy olyan intézménybe, ahol a maximumot tudják kihozni magukból.
Akkor tudjuk, hogy valamit jól csinálunk, amikor olyan hírek jutnak el hozzánk, mint például, hogy az egyik volt diákunk elsőként nyerte el nem brit állampolgárként a SKY News neves újságírói ösztöndíját, vagy amikor egy másikuk bekerült egy emberi hajtású tengeralattjárókat tervező verseny amerikai döntőjébe egyetemi csapatával. De nem is kell, hogy ilyen nagy eredményeket elérjenek, ha hazalátogatásukkor olyan lelkesedéssel mesélnek a tanulmányaikról mint annó nekik meséltek vendégelőadóink, mentoraink, már tudjuk, elértük a célunkat.
