Diákjaink a Covid miatti korlátozások alatt sem maradtak pályaorientációs programok nélkül: a rendszeres céglátogatásokat és szakemberekkel való beszélgetéseket az online térbe helyeztük át.
Májusban másodszorra „látogattunk el” a Pont Művészetterápia műhelyébe, ezúttal persze virtuálisan. A látogatás után Szalai Judit művészetterapeutával beszélgettünk.
Az Engame Akadémia diákjai online ‘céglátogatáson’ voltak nálad. Miből állt a program?
Elsőként bemutatkoztam és beszéltem magamról, mint művészetterapeuta és Gestalt-terapeuta. Elmeséltem, mit csinál egy művészetterapeuta, hogy én mivel is foglalkozom és hogyan dolgozom.
A diákok már eközben is feltehették kérdéseiket, és ezek alapján formálódott a beszélgetés menete. Én is kérdeztem a diákoktól, például, hogy mit csinál szerintük egy művészetterapeuta. Izgalmas volt meghallgatni, miket gondoltak. Ők sok mindent kérdeztek: hogy hol lehet ezt tanulni; volt-e nehéz esetem; milyen visszajelzéseket kapok; mire is, kinek is jó ez.
Kicsit meséltem az életutamról: hogyan lettem művészetterapeuta, mik is történtek az elmúlt 30 évben. Beszéltünk arról is, hogy a COVID óta hogyan álltam át az online térbe, és ez milyen kihívásokat és inspirációkat rejtegetett.
Ezután kipróbáltuk, milyen a művészetterápia a gyakorlatban. Megkérdeztem a diákoktól, hogy mi foglalkoztatja őket most, majd 10 percük volt rá, hogy ezeket a gondolatokat, érzéseket a körülöttük lévő tárgyakkal, eszközökkel megjelenítsék. Utána mindenki megmutatta a művét, és erről picit be is számolt.
Mit tanulhattak a diákok a Field Trip-en?
Az egyik, hogy tényleg láthatták, mit csinál egy művészetterapeuta, és erről saját élményt is szereztek. Ez nagy segítség lehet az orientációban és a pályaválasztási döntésben. Voltak, akik pszichológia és művészet iránt érdeklődtek, és náluk úgy tűnt, ez egy valós opció lehet.
Másrészt, ami szerintem sokat segíthet bármelyik diáknak a mindennapokban is, hogy kipróbálhatták, egy rövid 10 perc alatt is mennyi minden történhet velük.
Bármilyen megállás, alkotás nagyon sokat segít – olyan, mintha naplót írnánk, csak vizuális eszközökkel.
Így reflektálhatunk önmagunkra: hogy mi is van velünk, hogyan is vagyunk. Sokszor olyan, mintha nem történne velünk semmi – pedig ha egy kicsit megállunk és befelé figyelünk, sok mindent felfedezhetünk.
Az itt kipróbált feladatot a mindennapokban is használhatják majd ezentúl. Ehhez pedig nem kell semmilyen extra felszerelés vagy eszköz.
Mit üzennél a pályaválasztás előtt álló fiataloknak?
A középiskolásokat rettenetesen nyomasztja, hogy úgy érzik, egy végleges döntést kell hozniuk a jövőjükkel kapcsolatban.
A gondolat, hogy a pálya, amit most választanak, egy életre szól, hatalmas stressz. Pedig a valóságban nem így van: persze nagyon fontos, hogy mit választanak, de ezen később is lehet még változtatni.
Ezeket a döntéseket újra lehet írni, és ez korántsem azt jelenti, hogy az útkeresés elvesztegetett idő lett volna.
Pont ezért jó, ha az ember időnként megáll és elgondolkozik, hogy mit is akar.
Azzal, hogy elmeséltem az életutamat – ami nem egészen egyenes – a diákok láthatták, hogy ilyen is van. Szerintem fontos, hogy megértsék: nincsenek jó vagy rossz utak, hanem minden út ugyanolyan értékes.
9-12. osztályosoknak szóló oktatási programunkon a rendszeres cég- és szervezetlátogatások mellett meghívott szakemberekkel szervezett beszélgetések, szakmai workshopok, egyes tudományterületekben való elmélyülés és egyéni mentorálás segíti diákjainkat, hogy megismerkedjenek a különböző szakmákkal, továbbtanulási lehetőségeikkel és megtalálják a nekik való utat.
Vegyél részt nyílt napunkon, és nézd meg, mit adhat neked az Engame!