Magyarországon az érettségizők nagy része még bizonytalan a karrier- és egyetemválasztásban, amikor a legtöbb külföldi társuk már tudatosan készül a felvételikre. Sok végzős csak az egyetemi jelentkezés februári határideje előtt kap észbe, hogy hova is kéne jelentkezni – a legtöbb külföldi egyetem jelentkezése azonban ekkorra már lezárult. Míg a magyarországi jelentkezésnél mindössze egy sorrendet kell megadni – amit akár az érettségik idejéig meg is változtathatnak – , addig a külföldön továbbtanulni vágyóknak ennél jóval előbbre kell gondolkozniuk, ugyanis a külföldi felvételi folyamatok nagyban különböznek.
A külföldi egyetemekre készülőknek már jóval a 12. osztály előtt, lehetőleg minél korábban el kell kezdeniük a célországok, felsőoktatási rendszerek, egyetemek és szakok megismerését, hogy tudatosan felkészülhessenek a felvételi elvárásokra és sikeres jelentkezési anyagot rakhassanak össze.
Mit és mikor kell megtennünk ahhoz, hogy ne legyünk hátrányban és ne késsünk el a jelentkezéssel külföldön sem? Vegyük sorra a legfontosabb szempontokat!
Általános feladatok a külföldi továbbtanulással és jelentkezéssel kapcsolatban
- véglegesíteni, hogy mely ország(ok)ba szeretne felvételizni
- véglegesíteni a szakokat, amelyeket meg akar jelölni
- felkutatni azokat a képzéseket, amelyek szóba jöhetnek
- a felvételi követelmények felmérése
- mérlegelni, hogy a bejutás reális-e tanulmányi szempontból
- illetve reális-e anyagi szempontból
- a jelentkezési lista véglegesítése (nem érdemes 5-10 egyetemnél többet megjelölni)
- a felvételivel kapcsolatos feladatok beütemezése
- a jelentkezési anyagok összeállítása (motivációs levelek, esszék, ajánló levelek, interjúfelkészülés)
- jelentkezési adminisztráció
- egyéb, sikeres felvételi esetén felmerülő adminisztráció (diákhitel, kollégium, ösztöndíjjelentkezés, beiratkozás, stb.)
Az első hét pont a külföldi egyetem kiválasztást jelenti, amire érdemes akár több hónapot is ráhagyni. Fontos, hogy minden fajsúlyos információt begyűjtsön a jelentkező, mielőtt azt mondaná, hogy szeretné megjelölni az adott egyetemet, szakot. Itt az olyan maguktól értetődő tényezőkről van szó, mint hogy mennyibe kerül egy képzés, illetve a külföldi megélhetés, de akár olyan apróságok is segíthetnek a végső döntésben, mint hogy milyen időjárás jellemző szeptembertől júniusig vagy éppen szeretjük-e a potenciális egyetemünk városában játszó futballcsapatot.
A jelentkezési csomagok összeállítására fordítandó idő is országonként és egyetemenként változhat. Vannak országok, ahol elsősorban az érettségi eredmény számít (pl.: Egyesült Királyság), vannak országok, ahol saját felvételit irathatnak az egyetemek, vagy interjúznak (pl.: Hollandiában), vannak országok, ahol központi rendszerbe kell írni motivációs leveleket és ajánlólevelet (pl.: Egyesült Királyság, USA). Viszont Ausztriában több szakon nem kell felvételit írni, csak az első évben van egy olyan vizsga, amely arról dönt, hogy a beiratkozottak folytathatják-e tanulmányaikat.
7 típushiba, ami megkeserítheti a külföldi egyetemi jelentkezést
- olyan képzések megjelölése, amit aztán nem tud finanszírozni a jelentkező
- a tájékozódásra fordított kevés idő miatt csak top egyetemek megjelölése
- átsiklás bizonyos követelmények fölött, amivel csak később, az utolsó pillanatban szembesül a jelentkező
- nem megfelelő nyelvvizsga
- nem megfelelő számú érettségi tárgy (van, ahol 6 érettségit kérnek)
- vizsgaidőpontról lemaradás (vannak vizsgák, amelyeket egy évben csak egyszer vagy kétszer hirdetnek meg és ha a jelentkező nem kapcsol időben, emiatt csúszhat a jelentkezése)
- adminisztrációs hiba (a legjellemzőbb hiba az online és offline jelentezési lapok kitöltése során, talán éppen azért, mert ennek az elkövetésére van a legtöbb lehetőség a jelentkezés során)
Jelentkezési határidők külföldön
Határidők, szempontok, döntések, sok olyan dolog, ami csak menet közben derülhet ki és kellemetlenül izgalmas pillanatokat okozhatnak.
Az itthoni februári jelentkezési határidő nem pirosbetűs ünnep a nemzetközi felsőoktatásban. Az Egyesült Királyság felvételi rendszere, a UCAS már január közepén lezárul – de ahány ház, annyi szokás, ahány ország, annyi határidő. Arról nem is beszélve, hogy a legtöbb országban (például Hollandiában) nincs egységes jelentkezési rendszer, azaz egyetemenként változhatnak a határidők. Jellemző megoldás az is, hogy ugyan vannak központi határidők, de azok csak a jelentkezés első fázisára vonatkoznak, utána az egyetemek külön-külön határozhatják meg a felvételi folyamat folytatásában az időpontokat.
Az év szinte minden hónapjában vannak jelentkezési határidők világ- és Európa-szerte. Az Oxford és Cambridge, illetve az Egyesült Királyság orvosi egyetemei már a kezdés éve előtti októberben kérik a jelentkezési anyagokat. Amerikában és az egyéb skót és angol pedig januári határidők érvényesek. Írországban februárban, Skandináviában (Dánia, Svédország) március közepén vannak a jelentkezési határidők, míg Ausztriában, Németországban, ugyan egyeteme válogatja, de a későtavaszi, koranyári határidők jellemzőek.
Nem nehéz tehát belátni, hogy aki csak az érettségi évében lát neki az informálódásnak, nagyon nehéz helyzetbe hozza magát és jelentősen rontja esélyeit. Elég csak belegondolni, hogy ha valaki szeptemberben tudja meg, hogy a a pár hónappal később záruló Egyesült Államokbeli jelentkezéshez SAT vizsgaeredmény is szükséges – amire a kinti diákok az utolsó másfél-két évüket szánják -, közel sem tud olyan eredményeket felmutatni, mint aki már egy bő évvel korábban megkezdte a felkészülést.
Mennyi időt szánjak a külföldi egyetemi jelentkezésre?
A siker kulcsa, hogy időben kezdjünk el foglalkozni az egyetem- és szakválasztás kérdésével. A jó döntést meghozását kellő önismerettel és pályaorientációval kell megalapoznunk – ezt követheti a tudatos profilépítés és felvételi felkészülés, amely a megfelelő segítséggel és kitartással biztosan meghozza eredményét.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy mekkora előnyt jelent, ha valaki időben vág bele a jelentkezési folyamatba. És mekkora hátrányt, ha valaki a határidők árnyékában hozza meg kutyafuttában a döntéseit, írja a jelentkezési anyagait.
Sokszor előfordult már, hogy diákjaink elsőként megfogalmazódott cél helyett – például, hogy Dániában szeretnének közgazdaságtant tanulni – , végül egy másik ország, egyetem vagy akár teljesen más szakra nyertek felvételt, mert a menet közben kapott információk alapján ezek az országok, ezek az intézmények váltak szimpatikusabbá.
Ezek a példák azt hangsúlyozzák, hogy a kezdeti tervekhez képest az érkező információk hatására gyakran változnak az elképzelések. És ezeknek a változásoknak érdemes teret és időt adni.
