Egy jó tanulmányi átlag és sikeres érettségi ma már nem elegendő a nívósabb külföldi egyetemekre való bejutáshoz. De akkor mire van szükség, és hogyan valósíthatja meg álmait egy középiskolás diáklány, aki mindig is külföldön képzelte el tanulmányait? Végzett diákunk, Dóri beszámol róla!
Mesélj egy kicsit magadról!
Az Újbudai József Attila Gimnáziumba jártam az angol előkészítős osztályba, így volt egy olyan évem, amikor csak nyelvet tanultam. Ekkor kezdtem el norvégul tanulni, mert vonzott a kultúra és érdekesnek találtam. Szabadidőmben sokat olvasok és futok, illetve aktív tagja vagyok az Engame Akadémiának. Emellett, mikor lehetőségem van, akkor síugrom is hobbi szinten.
Gyerekkorodban mit gondoltál, mi szeretnél lenni, ha nagy leszel?
Soha nem volt igazán határozott elképzelésem, hogy én majd ügyvéd leszek vagy akár orvos. Azt viszont elég régóta kitaláltam, hogy külföldön szeretnék tanulni.
Hogyan változtak a terveid azóta?
Az Engame Akadémia lehetőséget adott, hogy sokféle munkakörben dolgozó szakemberrel beszélgethessek és betekintést nyerhessek az életükbe, így rájöttem arra, hogy nem szeretek valamit csak egyféle szemszögből vizsgálni. Mindenképp valami olyan szakot szerettem volna választani, ami több tudományterületet kombinál. Örülök, hogy találtam egy olyat, ami ötvözi a politikát, a pszichológiát, a jogot és a közgazdaságtant, ahova végül le is adtam a jelentkezésem.
Mikor lettél Engame-es diák? Hogy látod, miben fejlődtél azóta?
Tizedikben csatlakoztam az Engame Akadémiához tehát 3 évet töltöttem el a programban. Számomra a legnagyobb fejlődés egyértelműen, hogy ma már nem okoz különösebb stresszt egy előadás megtartása a suliban, sokkal kommunikatívabbá és nyitottabbá váltam. Hatalmas mérföldkő volt számomra az Engame-es vitaklub, aminek segítségével megismertem más egyetemi vitaklubbokat és végül velük együtt jártam külföldre vitázni, hol mint felszólaló, hol mint bíró.
Mik voltak a legjobb dolgok, illetve a legnagyobb nehézségek az Engame-es évek során?
Számomra nagyon sokat jelentett a közösség. Miattuk imádtam eljárni a különféle programokra, mint a sleepover vagy a sportnap. Volt olyan is, hogy csak azért jelentkeztem egy programra, mert tudtam, hogy olyanok mennek, akiket ismerek, és nagyon szívesen töltök velük időt.
Ami számomra a legnagyobb kihívást okozta az évek során, hogy hogyan egyeztessem össze a sulit és az Engame-et. De igazából amint beleszoktam a környezetbe, és megtanultam, mire számíthatok, sokkal egyszerűbb lett, és rengeteget fejlődtem az időbeosztás területén is.
Milyen készségfejlesztő órákon és diákklubbokban voltál aktív? Mi volt a kedvenced közülük?
Számomra a vitaklub volt a legmeghatározóbb, amit aztán egy év elteltével átvettem és én kezdtem el vezetni. Itt rengeteget tanulhatunk a kritikus gondolkodásról, mert nem dönthettük el, hogy egy adott téma ellen, vagy mellett érvelünk. Ha esetleg nem értettünk egyet, akkor is úgy kellett kidolgoznunk az érvrendszert, hogy az helyt tudjon állni a másik csapatéval szemben.
Ezen kívül az egyik Engame-es barátommal alapítottunk egy másik diákklubbot, a Forward Thinkers Hub-ot, hogyaktuális témákról, technológiai fejlesztésekről, politikáról tudjunk beszélgetni és vitázni. Az egyik kedvenc készségfejlesztő szemináriumom pedig az Irrational Animal volt, ahol különféle pszichológiai jelenségekről beszélgettünk, de a Human Rights szeminárium keretében tett látogatás az UNICEF-nél és az ott dolgozókkal való beszélgetés is felejthetetlen élmény marad.
Van olyan céglátogatás, vagy „Meet the expert” alkalom, ami nagyon maradandó élmény volt számodra?
Egy “Job shadowing” projekt keretében több civil szervezethez ellátogattam, és készítettem egy interjút egy ott dolgozóval. Így nyerhettem betekintést például az UNICEF és a Hintalovon Alapítvány működésébe, de ami a legjobban megrázott, az a Vöröskeresztnél egy hajléktalanszállón dolgozó szociális munkással való beszélgetésem volt. Tőle tudhattam meg első kézből, hogyan működik a szociális ellátórendszer, és hogy milyen problémákkal kell nap mint nap szembenézniük.
Milyen egyetemi ajánlatokat kaptál a képzés végére? Melyiket fogadtad el végül és miért?
4 hollandiai egyetemre adtam le a jelentkezésem, és nagyon hálás vagyok az Engame Akadémiának, mert mind a 4-re sikerült felvételt nyernem. Végül a University of Amsterdam mellett döntöttem, mert ott tudom a legtöbb tudományterületet átívelően, de ugyanakkor legfókuszáltabban tanulni azt, amit szeretnék.
Mik a későbbi karrierterveid?
Továbbra sem tudom, hogy mi szeretnék lenni, vagy hogy 3 év múlva hol leszek. Azt tudom, hogy az egyetemen azt fogom tanulni, ami érdekel, és utána, hogy milyen lehetőségeim lesznek, azt majd meglátjuk. Az biztos, hogy ezután is azt szeretném csinálni, ami érdekel, és amihez kedvem van, legyen az a világ körbeutazása vagy irodai munka.
