Hogyan kovácsolhatsz előnyt a középiskola után kihagyott évből?

Lassan végéhez közeledik az érettségi szezon, és a most végző diákok előtt megnyílik a legszabadabb nyár: gimivel már nem, egyetemmel pedig még nem kell foglalkozniuk. A Magyarországon maradók nemsokára megtudják a felvételi ponthatárokat, a külföldre készülők nagy része pedig már tudja, hol folytatja tanulmányait.

De mi van azokkal a végzősökkel, akik 18-19 évesen még nem biztosak benne, hogy merre induljanak? Hiba-e nem menni rögtön egyetemre érettségi után? Jó döntés-e csak a diákigazolványért és hogy “csináljon valamit a gyerek”, elkezdeni egy népszerűbb szakot? Lézengés-e kihagyni egy évet? Cikkünkben a gap year fogalmát járjuk körül. Az egyetem- és szakirányválasztás nagy döntés, a tinédzserek egyik első felelős és hosszútávú döntése. És bár vannak köztük sokan, akik már az utolsó két év során magabiztos célokkal maguk előtt készülnek az érettségire, jócskán akadnak olyanok is, akik még nem tudják, mi érdekli őket igazán, vagy túl későn jönnek rá és így a jegyeiken már nincs idejük javítani, esetleg nem tudnak választani a sok lehetőség közül. Emiatt ne okoljuk őket – egyszerűen van, akinek több időre van szüksége ahhoz, hogy megtalálja az útját. Az ilyen helyzetekben egy év kihagyás (angolosan “gap year”), ha jól használja ki az ember, hatalmas segítség lehet a döntésben.

Miért nem jó mindenáron belekezdeni egy egyetemi képzésbe?

Ugyan jól is elsülhet, ha a továbbtanulás terén bizonytalanok elkezdenek egy népszerű vagy általánosabb alapképzést, mégsem mindenki számára ajánlott ez az út. Aki egyáltalán nem tudja még eldönteni, hogy ügyvéd legyen-e vagy gyógypedagógus, esetleg a tájépítészet, vagy inkább a keleti nyelvek és kultúrák irányában szeretne-e továbbtanulni, annak nem feltétlenül válik hasznára belekezdeni valamibe, amit nagy valószínűséggel egy év után inkább félbehagyna. A félbehagyott képzések ugyanis hátrányt jelenthetnek a későbbi felvételiknél többek között a követelmények terén (a már elvégzett tárgyak jegyei számíthatnak a felvételin) és anyagi szempontból is: az államilag támogatott elvégzett félévek száma külföldön is korlátozott, az átjelentkezők és újrakezdők sokszor csak tanulmányaik megkezdésekor szembesülnek vele például Skóciában, hogy az ingyenesnek vélt alapképzés első évét mégis nekik kell kifizetni. Hasonlóan nehéz helyzetben találhatja magát az, aki szakot ha nem is szeretne váltani, de külföldön folytatná már megkezdett tanulmányait. Az átjelentkezőknek a legtöbb esetben sokkal szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük, mint azoknak, akik első évben kezdenék meg tanulmányaikat. A már elvégzett krediteket pedig nem mindig sikerül elfogadtatni, így sokan inkább az újrakezdés mellett döntenek.

Tehát bizonyos esetekben igenis hasznos lehet kihagyni egy évet és világot látni akár külföldön, akár Magyarországon. Sok szülő attól fél, hogy ha a gyerek nem tanul rögtön tovább, kiesik a ritmusból és esetleg nem is fog már akarni tanulni többé. Bizonyára van olyan ember, akire ez igaz is lehet. Aki viszont képes ezt az egy évet nem szabadságnak, hanem szisztematikus útkeresésnek felfogni és hasznosan eltölteni, sokat nyerhet a tapasztalatokkal.

Mit érdemes csinálni egy gap year alatt?

A gap year a nyugati társadalomban abszolút természetes választás, Amerikában, Ausztráliában, de az Egyesült Királyságban is a végzős gimnazisták nagy része dönt így. Ugyan sokan utazásra és bulizásra használják fel az így nyert időt (és ez jogosan ront is a gap year általános megítélésén), nem feltétlenül kell, hogy milliók eldorbézolását jelentse az egy év szünet a tanulmányokban.

Íme pár ötlet arra, mivel érdemes foglalkozni gap year alatt, ha azt szeretnénk, pluszt jelentsen az egyetemi jelentkezéseknél:

Önkéntesség

Rengeteg önkéntes munkát találni itthon és külföldön egyaránt. Mindenki igényeinek és érdeklődésének megfelelően válogathat, legyen szó alkalmi munkáról, rövidtávú (pár hetes) vagy akár több hónapos, egy éves programokról is. Az önkénteskedés mindenképpen javunkra válik a jelentkezésnél, akár jótékonysági gyűjtésekben, akár a szakterületünkhöz passzoló szakmai munkában veszünk részt. A külföldi önkénteskedésnél a leggyakoribb lehetőségek: ifjúsági táborok szervezése, fesztiválok, rendezvények lebonyolítása, vagy jótékonysági munkák (festés, gyűjtés, játszótérépítés, stb). Pár link, ahol érdemes keresgélni aktuális lehetőségek között: www.unicef.hu, www.utilapu.org, http://www.hvsf.hu/

Hasznos időtöltés az önkéntes munka, ráadásul az angolszász egyetemek kifejezetten díjazzák az ilyen jellegű tevékenyégeket

Munkavállalás

Érettségi után, különösképp ha még soha sem vállaltunk diákmunkát, már a tapasztalat végett is érdemes munkát keresni akár pár hónapra, akár a teljes gap year idejére. Nem feltétlenül a pénzkeresés a legfontosabb ebben az egy évben (lásd az önkéntes munkáknál leírtakat), hanem hogy megtapasztaljuk a munka világát, akár több munkakörben, többféle területen is – például ha vendéglátóipari képzés is felmerült az opcióink között, nagyon ajánlott kipróbálni a felszolgálást vagy a konyhai munkát, hiszen kiderülhet, hogy egészen máshogy képzeltük el ezt a világot. Ugyanígy, érdemes lehet megpróbálni akármilyen kezdő munkakörben vagy önkéntesként elhelyezkedni olyan cégnél, amelyik az általunk választott területen tevékenykedik, kicsit belelátni különböző munkakörök működésébe, megtapasztalni a felelősséget és a felettesekkel való kommunikációt. Nagyon sokat segíthet terveink és vágyaink letisztázásában az ilyen téren szerzett tapasztalat. Az önkéntesmunkához hasonlóan, bármilyen munkakörben szerzett tapasztalatunk segítségünkre lehet a jelentkezésnél, ha élményeinkből képesek vagyunk olyan tanulságokat levonni, amelyek a jövőben javunkra válnak. Önismeret terén hatalmas pluszt jelent bármilyen efféle tapasztalat.

OKJ-s és nem felsőfokú kurzusok

Sokak számára érdekes lehet az egy évben elvégezni, vagy akár csak elkezdeni egy tanfolyamot vagy nem felsőfokú szakmai képzést. Vannak OKJ-s képzések, amelyekről akár egyetmre is átvesznek hallgatókat (pl. vendéglátás vagy menedzsment területén), de bármilyen egyéb tanfolyam is pluszt jelenthet nemcsak a jelentkezésnél, de később a munkaerőpiacon is. Talán nem mondunk újdonságot azzal, hogy minél több területen találja fel és állja meg a helyét valaki, annál több lehetőség nyílik meg előtte. Arról nem is beszélve, hogy az egyetemi diploma megszerzése után a legtöbb embernek már nincs ideje más szakmát tanulni, így ha úgy érezzük, a profilunkba vágna valamilyen szakmai tanfolyam, érdemes az alapképzés előtt vagy azzal párhuzamosan elvégezni azt.

Nyelvtanulás

Talán ez a legfontosabb. Egy év kihagyás tökéletes terepet ad a nyelvtanulásra, legyen szó akár egy teljesen új nyelvről, vagy már meglévő nyelvtudásunk tökéletesítéséről. A fent említett lehetőségeket akár kombinálhatjuk is! A külföldi önkénteskedés vagy munkavállalás remek terepet ad az anyanyelvi környezetben történő nyelvfejlesztésre. De már egy, a saját városunkban meghirdetett intenzív kurzus is csodákra képes, ha van időnk a gyakorlásra!

Au-pairkedés

Az általános közvélekedéssel ellentétben az au-pair vagy babysitter munkalehetőségek nem csak lányok számára állnak nyitva! A legnépszerűbb célpontok Anglia, Írország, és más angol nyelvterületek mellett Hollandia, Dánia, Ausztria és Németország. Ez az opció szakmai tapasztalatot ugyan nem nagyon nyújt, de nyelvgyakorlásra kiválóan alkalmas, hiszen a legtöbb esetben a fogadó család egy legalább egyhónapos délutáni nyelvtanfolyam költségeit is fedezi. Világlátásra és nyelvtanulásra talán ez a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb megoldás!

Miben válhat hasznunkra a gap year?

Korábbi cikkeinkben sokat írtunk már a komplex jelentkezési profilról, amelyet a nyugati egyetemek többsége a felvételi szelekció alapjául vesz. Az itt elvárt motivációs levélben felsorolhatunk minden olyan élményt és tapasztalatot, amit akár az adott szakon, akár általánosan az egyetemi tanulmányaink során kamatoztatni tudunk. Minél több ilyen tapasztalattal tudjuk rátermettségünk és érdeklődésünk bizonyítani, annál erősebb lesz a jelentekzési profilunk. Még az is előfordulhat, hogy izgalmas tapasztalatokkal és jó érveléssel egy-két gyengébb érettségi jegyet vagy tárgyi eredményt is kompenzálhatunk a felvételin.

Ha az egy év “pihenő” mellett döntenénk, érdemes tehát nem ellébecolni az időt, hanem azzal foglalkozni, ami érdekel és igyekezni világot látni – ez sokat segíthet abban a döntésben, hogy mit szeretnénk 3-4 vagy akár több éven át tanulni, mivel szeretnénk foglalkozni a későbbiekben. Érdemes megtapasztalni a munka világát, és mindenek felett igyekezni úgy jól érezni magunkat, hogy az élményeinkből motivációt és tudást meríthessünk az egyetemi évek alatt is. Ezt az egyetemeken a felvételi bizottság is értékelni fogja.

Hasonló cikkek