2014-es interjúnk
Külföldön tanulni nem cél, viszont azt tanulni külföldön, ami igazán érdekel, már igen – Interjú Pákozdi Dávid diákunkkal. 19 évesen napi 3 és fél órát olvasni tőzsdei hírekről, saját portfóliót kezelni, előadásokat tartani, angolul szakmai blogot írni és otthonosan mozogni az üzleti és tech-világ eseményei között – kevesekre igaz. Senior year-re járó diákunkra, Dávidra igen. A Queen Mary-től és Leedsből már kapott offert, de a UCL-től is joggal vár pozitív visszajelzést.
Mit szólsz ahhoz, hogy a Facebook megvette a Whatsappot 19 milliárd dollárért?
Az utóbbi napokban több blogposztot is írtam erről. 19 milliárd dollár nyilván elképesztően sok pénz. Ez egy olyan árazást jelent a WhatsApp számára, ami a S&P 500-ban szereplő vállalatok közül csak nagyjából 230-ról mondható még el. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy a WhatsApp egy nagyon fiatal, néhány éves cég, akkor érthető, hogy több elemző is rontott a Facebook papírjainak megítélésén. Ezt a 19 milliárdos összeget nagyon nehéz lesz kitermelni a WhatsApp jelenlegi üzleti modellje alapján, melynek lényege, hogy évente 1 dollárt fizetnek a felhasználok. 465 millió felhasználója van jelenleg a WhatsAppnak.
A Facebooknak viszont az IPO-ja (első nyilvános részvénykibocsátás – a szerk.) során sikerült rengeteg tőkét bevonnia és most szerintem keresi a lehetőségeket arra, hogy legyen még esélye a növekedésre miután az organikus növekedés lassan leáll. Az, hogy megvették a WhatsAppot, ennek a törekvésnek szól.
Szerinted jó döntés volt a Facebook részéről?
Szerintem ez majdhogynem kötelező lépés volt. A Facebooknak találnia kell ilyen cégeket, amiket érdemes felvásárolnia, a WhatsApp egy volt ezek közül. Tény, hogy az árazás nagyon magas, viszont ebben közre játszhatott, hogy a Google is pályázott a cégre és ők állítólag 10 milliárd dollárt ajánlottak, ami megadta a mércét, hogy milyen nagyságrenben kell gondolkodni. Már csak ezért is volt értelme ennek az akvizíciónak.
Hogy jut el valaki oda, hogy 19 évesen egy ilyen kérdésre ilyen választ adjon?
Egészen kiskorom óta érdekel a gazdaság és az elektronika, illetve a kettőnek a metszete. 2009 körül már elkezdtem foglalkozni az okostelefonokkal, gyakran váltogattam őket és nagyon beleástam magam a témába. Akkor nyűgözött le az Apple, ami most már nincs akkora növekedési ciklusban. Elkezdett érdekelni, hogy mi lehet az, ami ennyire sikeressé teszi ezt a céget, innentől kezdve pedig mind az IT szektorhoz, mind a közgazdasághoz kapcsolódó híreket elkezdtem olvasni.
Mostanában már napi szinten 3 és fél órát töltök hírolvasással – főleg külföldi oldalakon. Soha nem éreztem azt, hogy “Jaj, ezt miért kell csinálnom?!”, ez számomra egy iszonyú izgalmas dolog.
A tőzsde különösen izgalmas, ahol a befektetőknek minden egyes információmorzsa számít. És valóban akkor tud az ember egy céget kontextusában látni, ha mindent tud róla.
Hiszem, hogy ez a világ nem kizárólag profitéhes emberek gyülekezete, nem csak azt a célt szolgálják ezek a cégek, hogy az emberek gyorsan meggazdagodjanak – habár tény, hogy ezt is magában hordozza -, hanem létezik felsőbb rendű cél is a tech-világban, amit a personal statementemben is kifejtettem. Például az ukrán forradalommal vagy méginkább az arab tavasszal kapcsolatban a Facebook és a Twitter szerepe kétségbevonhatatlan. Ezeknek a cégeknek a profitszerzésen túl az is célja, hogy összekapcsolja az embereket, amivel tulajdonképpen az emberiséget szolgálják, lendítik előre.
Tartottál egy előadást az egész iskolád, a Leőwey Klára Gimnázium előtt az Apple-ről, pontosabban az iPadről.
Ez a közgazdasági érettségim projekt részének volt eleme, ugyanis közgázból már 2012-ben leérettségiztem. Az iskolában lehetőség volt előadást tartani és én éltem ezzel: az egész termékskálát és a vállalatot is bemutattam. Annak ellenére, hogy az Apple-t mindenki ismeri, mégis ha a cég gazdasági részleteit elemzi az ember, nem számíthat átütő sikerre gimnazisták körében, viszont lehet úgy tálalni, hogy érdekes maradjon. Azt hiszem, nekem ez sikerült is. Ott is megpróbáltam azt átadni, hogy ennek a cégnek van jövője és más célja is van azon kívül, mint hogy profitot termeljen. Jól sikerült az előadás és idén már meg is kértek, hogy prezentáljak valamiről megint. A témát én választhatom, gondban is vagyok, mert sok dolog érdekel.
A barátaid, osztálytársaid mit kezdenek azzal, hogy te már ennyire biztosan és megalapozottan tudod, hogy ilyen, középiskolások számára még – legalábbis ilyen mélységig – kevéssé vonzó témák iránt érdeklődsz?
Ezzel valóban nehéz megbarátkozni. Ha végzünk az iskolában és elindulunk hazafelé, valaki edzésre megy, valaki kikapcsolódik. Van, hogy megkérdezik, “Úristen, te hogy vagy képes ilyenkor is olvasni?!” De nekem ez a kikapcsolódás. Engem tényeg ez érdekel. Ezzel együtt befogadó közönségre is talál ez a téma, hiszen manapság az okostelefonok és az egész tech-szektor felkapott téma lett. Ha bevallja magának az ember, ha nem, ez az egyik legfontosabb tárgy a jelenkorban.
Ha a környezetemben valaki tabletet vagy telefont vesz, engem kérdez meg, és így máris sokkal inkább kézzelfoghatóvá válik az érdeklődésem. Nem csak azt tudom ilyenkor elmondani, hogy ennek vagy annak jó a hardware-e, hanem azt is, hogy emögött a készülék mögött egy ilyen cég áll, amelyik adott esetben prosperál és két év múlva is lesz arra forrása, hogy egy jó minőségű ügyfélszolgálatot tartson fenn – ez csak egy nagyon egyszerű példa arra, hogyan lehet emészthetőbbé tenni azt, hogy mi érdekel.
Van valaki, aki bevezetett téged ebbe a világba, vagy teljesen önállóan mozogsz és tájékozódsz benne?
Egy embert nem tudnék megnevezni, akire illik ez a leírás. Az viszont biztos, hogy a szüleimnek nagy szerepe van ebben, hiszen mindketten közgazdászok és sokat szoktunk ilyen témákról beszélgetni. Iskolatársakkal is felmerülnek ilyen témák, fórumozni is szoktam.
Neked is van már egy kisebb tőzsdei portfóliód. Hobbibefektetőnek tartod magad vagy egyszerűen csak kisebb, de profi befektetőnek?
Mindenképpen hobbibefektető vagyok, hiszen ez nem egy olyan dolog, amivel állandóan tudok foglalkozni. A hírekkel még csak-csak, de a befektetésekkel nem, azokra ugyanis nincs időm. Ezt valaki akkor tudja lelkiismeretesen és jól csinálni, ha egyrészt a cégeket igazán jól ismeri, másrészt olyan egyetemi szintű tudásanyagot kell elsajátítani hozzá – vállalatelemzés, portfóliómenedzsment, makrogazdasági ismeretek -, amivel én még nem rendelkezem.
Valóban van egy kis portfóliom, de ennek csak olyan vállalatok papírjai a tagjai, amelyeket tényleg ismerek. Nem azért vannak benne, mert valako ajánlotta őket vagy mert olcsók voltak a részvények.
“Investment and Financial Risk Management” – ezt jelölted volna meg az egyesült királyságbeli jelentkezés során korábban, végül változtattál. Miért?
Igen, eleinte ezt szerettem volna, de végül abban maradtunk a mentorommal, hogy a jóval tágabb “Economics”-ra adom be a jelentkezésemet. A UCL-en ez kizárólag Economics, a Queen Mary-n Economics and Finance. Ebből majd lehet továbbmenni, specializálódni, mert most még több dolog is van, ami érdekel ezen a területen belül, de nem biztos, hogy okos dolog lenne az egyikre rábökni, hogy “Én akkor most csak ezzel szeretnék foglalkozni!”
Magyar egyetemre is jelentkeztél?
Igen, a Corvinusra adtam be a jelentkezésemet, de ez csak a “Ha valami történne…” jegyében. Nem túl valószínű, hogy Magyarországon maradok. Ebben az is szerepet játszik, hogy szakmai szempontból London összehasonlíthatatlan szinte bármivel, ami kontintentális Európa. Még esetleg meg lehet említeni Frankfurtot vagy Milánót, de az európai pénzpiac központja London, és ha valaki vállalatértékeléssel vagy monetáris politikával – ez a másik, ami különösen érdekel – szeretne foglalkozni, akkor szerintem ez a legjobb hely.
A Queen Mary-re már felvettek, a UCL-től még választ vársz, viszont Leedsből is kaptál offert. A University of Leeds gazdasági képzései pedig legalább olyen erős, mint a pl. a Qeen Mary-é. Leeds-be is mennél tanulni – annak ellenére, amit Londonról mondtál?
Nyilván a UCL-re szeretnék menni, de ha tőlük kapnék egy elutasítást, akkor gondolkodóba esnék. A University of Leeds Economics képzését erősebbnek tartom a Queen Mary-énél, viszont egyrészt utóbbin tanul a barátnőm, másrészt ismerek egy magyar srácot, aki a Queen Mary-n tanult, most a UCL-en csinálja a mesterképzését és magyar diákok számára szervez programokat. Ő mesélte, hogy a Queen Mary-n végzetteknek kiváló továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeik vannak: bachelor képzés után csak az nem kezdett el dolgozni, aki nem akart. Ezért sem gondolom, hogy a Queen Mary egy rossz választás lenne, illetve megnéztem a szakom kurzuslistáját, ami nagyon tetszett, nagyon gyakorlatias és már a második évtől lehetőség van specializálódásra.
Említetted a nagy tech-cégekkel kapcsolatban, hogy a szerinted a profiton túl vannak olyan céljaik, amelyek a globális társadalom számára is pozitívak. Ha elkezdesz majd ezen a területen dolgozni, neked is lesznek ilyen magasabb szintű céljaid?
Erről eszembe jut, hogy nem rég láttam egy videót, amelyben a golden circle nevű kommunikációs séma volt ábrázolva. Három körrel ábrázolják ezt, a legbelső körben van a “Miért”, a középsőben a “Hogyan” a legkülsőben pedig a “Mit”. A legtöbb ember és a legtöbb cég is kívülről kommunikál befelé. Elmondja, hogy mit akar eladni, elmondja, hogy mit tud a termék, és végül, hogy milyen eredménye van mindennek.
Van azonban néhány vállalat, amelyik ezt fordítva csinálja: a miérttel kezdi. És ez számomra is nagyon fontos pont. Több irány is érdekel, az egyik az M&A piacon az IPO-nál való segédkezés valamilyen formában, a másik, hogy befektetési bankoknál legyek kockázati tőke elemző. A befektetési bankok azok a szereplők, amelyek kiszúrnak olyan cégeket, mint pl. a Facebook, amelyek össze tudnak kapcsolni embereket, akik így akár fel tudnak lépni a jogaikért.
Ha ilyen területen dolgoznék, szeretnék majd energiát, időt, adott esetben pénzt fordítani arra, hogy biztosítva érezzem ezt a jó irányt: olyan vállalkozásoknak tőkét juttatni, amelyek ilyen értelemben is megérdemlik.
Egy olyan talpraesett, jó képességű és tájékozott diák, mint te, miért érezte szükségét annak, hogy részt vegyen az Engame Akadémia programján?
Több oka van. Nem láttam, hogy ezt a jelentkezést hogy tudnám mindennel együtt végigcsinálni. Nem rendelkeztem olyan információkkal az egyetemekről, mint az Engame Akadémia mentorai, Leeds-et például valószínűleg kihagytam volna a listámról.
A personal statement megírásában, illetve annak, hogy ilyen jól sikerült, a mentoromnak és az egész Engame Akadémiának is óriási szerepe van.
A motivációs levél felolvasó estek nagyon hasznosak voltak. Ott kaptam olyan visszajelzéseket más diákoktól és mentoroktól is, amelyek alapján változtattam a levelemen és úgy éreztem, hogy ettől is jobb lett az anyag. És az egész program közösségi élménye is sokat adott az elmúlt évben.
Mit üzennél azoknak a diákoknak, akik angolszász országba szeretnének felvételizni?
Fontos, hogy ne az legyen a célunk, hogy külföldön tanuljunk. Ez nem egy jó cél. Az már igen, hogy azt tanuljuk külföldön, ami minket igazán érdekel.
Magához a külföldi továbbtanuláshoz pedig óriási elhatározás kell, mert lesznek olyan pillanatok, amikor el fog bizonytalanodni a diák. Ezeken csak az erős elhatározás fogja átlendíteni.
Külföldi továbbtanulásra felkészítő oktatási programunk
Az Engame Akadémia angol nyelvű programja segít felkészülni nem csak a felvételire, de a későbbi egyetemi évekre is, valamint a készségek elsajátítása mellett megismerheted, miből is állnak valójában a különböző szakok és szakmák. Személyes mentorod, külföldi tapasztalattal rendelkező oktatatóink, különböző területekről érkező szakemberek és jelenleg külföldön tanuló diákok útmutatásával könnyebben megtalálhatod a neked való lehetőségeket és felkészülhetsz, hogy bekerülj álmaid egyetemére!
Gyere el következő nyílt napunkra, és nézd meg, neked való-e az Engame közössége!
