Szülőknek és pedagógusoknak szóló, gyermeknevelés kérdéseivel foglalkozó ingyenes eseménysorozatunk, a Hello Parents Hot Topic Estek legutóbbi alkalmán a kamaszok érzelmi világával, illetve szülő és kamasz közötti érzelmekről való kommunikációval foglalkoztunk egy interaktív workshop keretein belül.

Vendégünk Németh Bianka pszichológus volt, aki egyben gyakorló édesanya, valamint az Engame Akadémia mentora és érzelmi, mentális egészséggel foglalkozó szeminárumaink oktatója is.

Biankának szívügye az érzelmi tudatosság, az érzelmek kommunikációja és a velük való adaptív megküzdés illetve a hozzájuk kapcsolódó pszichológiai fókuszú edukáció – ezzekkel foglalkozik az ÉrzEd projekt is.

Alább Németh Bianka “Hogyan kommunikáljunk érzelmekről kamaszokkal?” című workshopjának fő üzeneteit olvashatjátok.

---

Hogyan beszélgessek kamasz gyermekemmel arról, milyen érzéseket él át?

Ez az a kérdés amit minden szülő feltesz magának előbb vagy utóbb. Szülőként természetes, hogy szeretnénk tudni mi zajlik kamasz gyermekünk életében, környezetében és gyermekünk belső világában is, legyen szó akár érzelmeiről akár motivációiról, gondolatairól.

A kamaszkor egyébként is egy nagyon különleges időszak, sok kérdés, kihívás, legyőzésre váró krízis, az identitás megtalálása és megszilárdulása ezek pedig érzelmileg is turbulenssé tehetik gyermekünket.

A mostani járványhelyzet pedig egy olyan “extra” speciális helyzet mely még inkább megviselheti gyermekünk érzelmi és lelkivilágát.

Ha pedig ezen felül még érvekre lenne szükségünk, hogy érdemes az érzelmekkel foglalkozni a családban, hadd osszak meg néhány érdekességet és kutatási eredeményt:

Az érzelmi intelligencia a dobogó első helyét foglalja el “a legfontosabb jövőbeli készségek” ranglistáján a Forbes 2019-es felmérése alapján. Az érzelmek közvetlenül hatnak a percepcióra, memóriára és figyelemre tehát a tanulási képességet is befolyásolja. Például negatív érzések átélésekor beszűkül a figyelem, kevésbé tudunk kreatívak lenni. Hatással van a döntéseinkre (pedig szeretjük azt hinni, hogy nem…), valamint hozzájárul a mentális, fizikális, szellemi egészségünkhöz és szubjektív jóllétünhöz.

Fontos tudni, hogy az érzelmek mindig hatnak arra, hogyan értelmezünk egy helyzetet, ugyanakkor az aktuális gondolataink, narratíváink (a szöveg amit folyamatosan hallunk a fejünkben) és fizikai állapotunk visszahat arra, milyen érzelmeket élünk át.

Mi van a viselkedés mögött?

Amit általában egymásból érzékelünk, az a viselkedéses szint: a lányom aki eddig mintadiák volt, hirtelen nem ír házi feladatokat, késik az iskolából, visszaesik a teljesítménye. Kamasz fiam az utóbbi időben szemtelenebb, többször visszabeszél, mint korábban. Ha csak a viselkedést nézzük, könnyen érhetnek minket ezek a “tünetek” hidegzuhanyként és érezhetjük tehetetlennek magunkat.

Azonban a viselkedés mindig csak a látható rész.

Képzeljünk egy pillanatra magunk elé egy jéghegyet. A jéghegyek nagyobb része általában a vízfelszín alatt, a mélyben van, csak a csúcs emelkedik a víz felé. Ugyanez igaz a lelkivilágunkra is.

A viselkedés a felszín de a mélyben sokkal több lapul, ami felfedezésre vár. Szülőként ha szeretnénk megérteni gyermekünk viselkedését,”fel kell vennünk a búvárszemüveget” és alá kell merülnünk.

Mit találhatunk a mélyben? Itt vannak azok a sérülések, családi minták, értékek, gondolati sémák és ÉRZELMEK, melyek hatással vannak a viselkedésre.

Fel kell derítenünk, milyen érzelmek húzódhatnak meg a viselkedéses felszín mögött. Az esetek 99%-ban a viselkedés csak reakció arra ami a kamaszban zajlik nem pedig rólunk szól.

Amit szülőként tehetünk: segíthetünk neki értelmezni az érzelmeket, amiken átmegy, illetve megnézhetjük, mit üzennek azok az érzelmek, amiket átél.

Minden érzelem információt közvetít

Ezeket az információkat a legegyszerűbben és legbiztonságosabban kérdésekkel tudjuk felderíteni. Tartozkodjunk attól, hogy mondatokat adunk a gyermekünk szájába, mi próbálunk értelmezni helyzeteket helyette és fogadjuk el azt is, ha ő másképp látja mit üzen neki az adott érzelem, ne erőltessük rá azt amit mi gondolunk, hiszen ez az ő megélése, a miénk pedig etől lehet eltérő.

Néhány egyszerű tipp, amivel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy kamasz gyermekünk megnyíljon nekünk és beszéljen az érzelmeiről:

Teremtsünk lehetőséget a beszélgetésre!

Ajánljuk fel gyermekünknek hogy meghallgatjuk őt, ha kész van rá. Lehetőleg akkor tegyük ezt mikor nincs más dolgunk és gyermekünk sem rohan éppen sehova. Kerüljük el azonban, hogy “túl nagy feneket kerítsünk” ennek. Ha a gyerek érzi a nyomást, az ellenkező irányba fog hatni.

Legyünk jelen!

Ha szívesen ül le a gyerek beszélgetni, figyeljünk rá, tartsuk a szemkontaktust, a testbeszédünkkel is fejezzük ki hogy most rá figyelünk. Ne vágjunk közbe, ne akarjuk siettetni, hagyjunk időt és teret neki. A csendben is nagy az erő. Ha pedig a testvér megjelenik a színen, kérjük meg hogy foglalja el magát vagy kérjük párunk segítségét.

Hogy vagy helyett

Általában az a tapasztalat hogy a szimpla hogy vagy? kérdésre vállrándítás,”jól” vagy “sehogy” a válasz.

Próbáljunk ennél specifikusabb kérdéseket feltenni.

Kérdezzünk rá történésekre: “Segített ma neked valaki?” “Kivel beszélgettél ma sokat?” Illetve rákérdezhetünk érzelmekre is: “Minek örültél ma a legjobban?” “Haragudtál meg ma valamiért?” ” Csalódott vagy az eredmény miatt?

…És mi van, ha nem akar beszélgetni?

Szülőként a legnehezebb dolgounk egyike látni hogy a gyermekünk éppen “átmegy valamin” és nem tudni, nem tenni semmit. Ugyanakkor fontos tudatosítanunk magunkban, hogy kell, hogy megharcolják a saját kihívásaikat mert ez segíti a személyiségfejlődésüket és van, amikor azzal teszünk a legtöbbet, hogy a háttérben maradunk.

Ilyenkor is elmondhatjuk neki, hogy: ” Itt vagyok, ha szükséged lesz rám.”

Amikor készek lesznek beszélni, jönni fognak. Csak legyünk jelen.

 

---

 

Szívesen tudnál meg többet hasonló neveléssel, gyermekekhez és kamaszokhoz kötődő témákról?

Iratkozz fel szülői hírlevelünkre, és elsőként értesítünk következő szülői estünkről!