De mitől olyan vonzóak valójában az egyes külföldi top egyetemek? Hova jelentkezzünk,és miként kerülhetünk be ezekre a képzésekre?
Oxford, Cambridge, Harvard – miben más egy ‘top egyetemen’ tanulni?
A továbbtanulási döntés előtt érdemes tehát mindenekelőtt figyelembe vennünk saját személyiségünket és céljainkat. Hogy mennyivel kapunk többet egy top egyetemen tanulva, két oldalt érdemes figyelembe vennünk:
1. Milyen környezetben tudunk a legjobban érvényesülni és teljesíteni?
A top egyetemek – tehetségünktől és szorgalmunktól függetlenül – nem mindenkinek valók. Természetesen vannak olyan diákok, akiket pont egy ilyen közeg sokkal jobban húz, motivál, inspirál, és ezáltal sokkal többet érhetnek el.
Azonban bármennyire is vagyunk odavalók képességeink alapján, ha nem tudjuk pszichésen feldolgozni a top egyetemekkel együtt járó változásokat és új körülményeket. Ezeken az egyetemeken nem csak rendkívül komoly teljesítménybeli elvárások gyakorolnak hatalmas nyomást – de legalább ilyen nagy kihívás a diákoknak, hogy míg valószínűleg egész eddigi életében a legjobbak közé tartozott, az egyetemen hirtelen átlagossá vagy átlagon alulivá válik. Sajnos sokan az ezzel járó stresszt, de a tényt sem tudják feldolgozni.
2. Milyen elképzeléseink vannak a jövővel kapcsolatban?
A diplomán szereplő jól csengő név mindenképp előnyünkre válik, azonban tanulmányaik kimeneti oldalát tekintve is érdemes mérlegelni, hogy mit is kapunk az adott egyetemtől. Milyen karrierelképzeléseink vannak? Milyen féle tudásra, tapasztalatra vágyunk?
A világranglista top egyetemeire jellemző, hogy inkább kutatásra fókuszáló, elméleti képzést nyújtanak. Ez nem mindenkinek való. Vannak olyan tehetséges, ambiciózus diákok, akik sokkal gyakorlatiasabb területre vágynak. Ha valaki rögtön vállalkozásba kezdene, vagy életszerűbb, felhasználható tudásra vágyik, akkor lehet, hogy egy kevésbé rangos egyetem jobban igazodik a diák elképzeléseihez, és végső soron jobban megfelel a céljainak.
Mit jelentenek az egyetemi rangsorok? Hogyan értelmezzük ezeket az egyetemválasztásnál?
A későbbi munkavállalási, továbbtanulási kilátásokhoz jó indikátor a rangsorban foglalt helyezés. Az egyetem reputációja nyilván fontos szempont, emellett a ranglistaszámításokban az elhelyezkedési és továbbmeneteli statisztikák is szerepet kapnak valamilyen súllyal.
Azonban ahogy az Engame-ben mindig mondjuk, míg érdemes tisztában lenni vele, a felsőoktatási rangsor nem minden. Ez csak egy információfoszlány, amiben rengeteg különböző szempont van összesűrítve.
Fontos kiemelni, hogy a rangsorok alapképzés esetén sokszor kevésbé relevánsak – sőt, olykor félrevezetőek is lehetnek. A ranglista képletben ugyanis relatíve nagy súllyal szerepelnek a kutatások, publikációk és díjak. Azonban sokszor akár hátrányos is lehet az alapoktatás számára, ha egy intézményben túlzottan a kutatásra helyeződik a hangsúly. Sokszor tapasztaljuk, hogy az alapképzéseken kapott oktatási, tanulási élmény nem áll kölcsönös viszonyban a rangsorokkal – sőt, néha pont az ellenkezőjét láthatjuk.
Természetesen megint csak ki kell hangsúlyozni: hogy egy top egyetem statisztikái hogyan fordíthatóak le egyes diákokra, az egyénenként változó.
Mennyire nehéz bejutni a világ legjobb egyetemeire? Mit várnak a külföldi egyetemre felvételizőktől?
A külföldi egyetemi felvételi folyamatok jóval komplexebbek, mint az itthon megszokott. Szinte bármilyen egyetemre is készül a diák, egy sokkal összetettebb, szubjektívebbnek ható felvételi folyamaton kell átesnie, mint a magyarországi felvételi rendszerben.
Az itthon szükséges számszerűsíthető elemeken túl, mint a gimnáziumi jegyek vagy érettségi eredmények, a felvételi folyamatnak számos egyéb eleme lehet. Ilyenek a motivációs levél (amely az Egyesült Királyság egyetemeinél rendkívül meghatározó), referencialevelek, vagy az önéletrajz. A különböző nyugati, nyugati-európai egyetemek elvárásai között vannak kisebb-nagyobb eltérések, de nagyjából ugyanezek az elemek jelennek meg.
Természetesen a világranglista top egyetemeinek felvételi folyamatai még a nyugati felsőoktatásban megszokottnál is bonyolultabbak. Emellett vannak bizonyos országok és szakok, amelyek egyéb követelményeket is állítanak. Ha ezek kombinálódnak, még komplexebb felvételi folyamaton kell helyt állnunk.
Országok
Az USA felvételi rendszere rendkívül összetett, és a jelentkezési határidők még a legtöbb nyugat-európai egyetemeknél megszokottnál is szigorúbbak. A felkészülést így nagyon korán kell kezdeni azoknak, akik az Egyesült Államokban szeretnének továbbtanulni.
Fontos azonban észben tartani, hogy a jelentkezési határidők és elvárások nem csak országonként, de egyetemenként és szakonként is változhat.
Egyetemek
Természetesen a világranglista top egyetemei – mint az Oxford, Cambridge, az amerikai Ivy League elit egyetemek, Imperial College London, stb. – plusz dolgokat kérnek, jóval komplexebb felvételi folyamattal. Ráadásul ezen egyetemeknek legtöbb esetben hamarabb zárul a jelentkezés határideje.
Ezekre az egyetemekre jellemző emellett, hogy fontos szerepet játszanak a személyes interjúk.
Szakok
Vannak olyan képzések és szakok, ahol a szokványos jelentkezési anyagok mellett plusz teljesítményt is kérnek. Ezek lehetnek esszék (főleg társadalomtudományi területeken), portfóliók összeállítása (művészet, design, építészet területein), személyes interjúkon való részvétel, vagy akár valamiféle szakmai tapasztalat (pl. orvosi, állatorvosi képzések esetén). Az említettek mellett ide tartozik még a közgazdaságtan, a természettudományos képzések, valamint a kombinált képzések (PPE: politológia, filózófia, közgazdaságtan; HSPS: humán-, társadalom- és politikatudományok; Liberal Arts).
