Készségfejlesztés 1. – Kritikus gondolkodás: mi ez és hogyan fejlesztjük?

Sokat hallunk arról, hogy az oktatás mostani legnagyobb kihívása, hogy olyan komplex készségekre tanítsa a diákokat, amelyekkel a jövőben még egy mesterséges intelligenciával rendelkező gép sem tudja felvenni a versenyt. Ugyanis a technika fejlődik, a munkaerőpiac átalakul és a munkavállalóknak tudniuk kell alkalmazkodni ezekhez a megváltozott munkakörülményekhez. A 4K kifejezés magába foglalja mindazt, amire szüksége lehet egy 21. századi diáknak: kommunikáció, kritikai gondolkodás, kollaboráció, kreativitás.

Íme 5+1 ok, amiért elengedhetetlenül fontos a kritikai gondolkodás.

Mindenekelőtt, mi is tulajdonképpen a kritikus vagy kritikai gondolkodás?

Egyszerű definíció helyett érzékletesebb, ha a folyamatot ismerjük meg. A lexikai tudás felhalmozása során az emberi agy különböző kategóriákat gyárt és ezekbe raktározza el az információkat. Gondolhatunk úgy rá, mint egy óriási iratszekrényre, aminek rengeteg fiókja van, benne kismillió mappa, lefűzhető dokumentumok, jegyzetek. A tanulás során az agy a már meglévő kategóriákat használja fel, vagy ha teljesen új ismereteket szerzünk akkor egy egészen új fiókot, mappát, vagy jegyzetet gyárt. A kritikai gondolkodás ’kritikai’ összetevője abban áll, hogy ezeket az információkat hogyan hasznosítjuk.

Folytatva az analógiát, a kritikai gondolkodás az az irattáros, aki mindig tudja, hogy melyik fiókban mit kell keresni és oda tudja adni a megfelelő munkatársnak. A különböző rendelkezésünkre álló információkat akkor tudjuk a legmegfelelőbben hasznosítani, ha nem társítunk hozzájuk értékítéletet, reálisan meg tudjuk állapítani a relevanciájukat és az elforduló szituációk legszélesebb spektrumán hasznosítani is tudjuk őket.

5+1 ok, amiért fontos fejleszteni a kritikai gondolkodást

1. Kapcsolatok, összefüggések keresése és átlátása

A kritikai gondolkodás egyik legfontosabb eleme, hogy képesek legyünk nem részeiben, hanem egészként elemezni adott jelenségeket. Az egészként való gondolkodás elősegíti a részproblémák kidolgozásának folyamatát is.

Programunk során interdiszciplináris metodikával adjuk át az ismeretanyagot diákjainknak ezáltal nem tantárgyak részeiként értelmezik az információkat, hanem témaként, ahol minden tényanyag összefüggésbe hozható egy másikkal, csak úgy, mint a való életben.

2. A relevancia megítélésének képessége

Elengedhetetlen készség a diákok számára az ötleteket, érveket és bizonyítékokat a helyükön kezelni. Ennek része az a mérlegelési képesség, ami során megbizonyosodunk arról, hogy az adott gondolat kitől származik, milyen forrásból és ezután kiértékeljük a felvetés erősségét; releváns-e ez az információ, milyen súllyal bír ez a gondolat?

A diákjainknak kiadott kutatási projektek során mérlegelniük kell, hogy a kutatási kérdés, a szervezett esemény szempontjából mik a lényeges információk és ezekből milyen következtetést vonhatnak le, s ennek hatékony elsajátítására megfelelő motivációt nyújt a minden évben megrendezett Project Expo eseményünk is.

3. Az érvelés mestersége

Tudományos, üzleti, de akár a mindennapi életben is előforduló vitáinkban kulcsfontossággal bír, hogy erős érveket tudjunk felsorakoztatni az álláspontunk, az érdekeltségünk mögé. A kritikai gondolkodásban ennek elengedhetetlen szerepe van, hiszen ha képesek vagyunk az érvek rendszerét átlátni, akkor könnyebben hozunk racionális döntést.

A pályaválasztást illető döntést csak akkor képesek a diákok megfelelően meghozni, ha alapos, logikus érvekből következtetnek, ezért fontos megtanítani nekik annak a képességét, hogy felismerjék miként épül fel egy érv, mitől erős egy érv. Így már maguk is képesek lesznek egy sajátos rendszerben gondolkodni, aminek köszönhetően átlátják az információk tengerében a tényleg releváns tudnivalókat.

4. Hibák, ellentmondások azonosítása

Nemcsak a mások, de saját hibáinkat is észre kell tudnunk venni. Lényeges eleme ennek az objektív értelmezés. Ha a diákok számba tudják venni, hogy milyen meghatározó tények állnak kapcsolatban egymással az eddigi ismereteik alapján, akkor könnyen kideríthetik, ha valaki ellentmond az előzetes tudásuknak. Az ilyen hibákra való reflektálás fontos szerepet játszik abban, hogy a saját logikai tévedéseinket felismerjük és oda is figyeljünk rá a jövőben, ugyanis az önreflexió elmaradhatatlan lépése a személyiségfejlesztésnek

5. Problémák alapos és következetes feltárása

Figyelmet kell szentelni annak a folyamatnak a fejlesztésére, ami adott problémák, problémakörök megoldásához szükséges. Minden körülményt, tényt, hatást, benyomást, előzményt számba kell venni ahhoz, hogy megoldást, választ tudjunk találni, és ennek a kialakulását meg is tudjuk indokolni, magyarázni.

Diákjaink a Creative Problem-solving Day alkalmával ezt a készségüket fejlesztették, egy kreatív csapatmunkára épülő feladattal.

6. Reflektálni, reflektálni!

Ahogy korábban már szó esett róla, képesnek kell lennünk arra, hogy a feltételezéseinket, az elkötelezettségünket vagy az értékeinket ne a saját szemüvegünkön, hanem egy külső nézőpontból is meg tudjuk vizsgálni. Ez igényel egyfajta önszabályozást, ami a kritikus pillanatokban sem engedi meg számunkra, hogy elfogultak legyünk, esetlek túl- vagy alábecsüljük saját magunkat.

Programunk során a diákok folyamatosan véleményezik egymást is, de visszajelzést kapnak a tanáraiktól, mentoraiktól is, hogy minél reálisabb képet tudjanak alkotni a személyiségükről, készségeikről, képességeikről.

Ha érdekel, miért fontos és miként fejlesztjük diákjaink együttműködési készségét, akkor kattints IDE!

Ha számodra is érdekes lehet egy ilyen program, akkor gyere el nyílt napunkra, és nézd meg, neked való-e közösségünk!

Hasonló cikkek