Cambridge magyar szemmel – Interjú Stenczel Tamással

Bár cikkünk 2018-ban készült, Cambridge-ről mindig izgalmas olvasni!

Stenczel Tamással, volt diákunkkal legutóbb akkor készítettünk interjút, amikor értesült róla, hogy felvették Cambridge-be. Azóta már kint tanul Natural Sciences szakon, kérésünkre pedig szívesen megosztotta tapasztalatait az egyetemről és a kinti életről. Az alábbi interjút Varsányi Sándor, Senior évfolyamos diákunk készítette vele.

VS: Hogy telnek a mindennapok Cambridge-ben?

ST: Tartalmasan. Sok tanulnivalóm van, a Natural Sciences egy olyan szak, ami sok elfoglaltsággal jár, szóval nem unatkozik az ember.

VS: Hány órád van egy héten? Milyen a napi rutinod?

ST: Natural Sciences szakon én vehetem fel azokat a tárgyakat, amiket tanulni szeretnék. Egy héten 12 előadáson veszek részt, ez naponta kettő. Emellett 2 laborgyakorlatom van hetente, az egyik anyagtudomány, a másik pedig fizika vagy kémia. Ezenkívül van heti négy Supervisionöm, mivel 4 tantárgyam van, az előzőek mellett még matek. Ezek 1-1 órát vesznek igénybe. Scientific Computing is volt, ez plusz két óra elfoglaltságot jelentett hetente. A Supervisionre általában beadandó feladataink vannak, amiket aztán órán átbeszélünk. Ez nagyon hasznos, mert a feladatokat megoldva látom, hogy mit értek és mit nem, és ha valamit nem értek, azt ilyenkor megkérdezem és elmagyarázzák. Az sem jelent gondot, ha valamit 3-szor kell elmagyarázni, mert az a cél, hogy megértsem, amit tanulok.  Az előadásokon ellenben ritkán lehet kérdezni. Mindezek mellett igen sokat tanulok, de másra is jut idő.

VS: Milyen szabadidős tevékenységeket űzöl, milyen societykben veszel részt?

ST:  Nagyon sok cég tart előadást az egyetemen. Bemutatják, magukat, a céget és annak a különböző lehetőségeit, illetve tevékenységiet is, emellett pedig a különböző munkakörökbe is betekintést nyerhetünk. A céges rendezvényeken kívül rengeteg tanári és professzori előadás, illetve vendégelőadók színesítik a palettát. Rengeteget új ismeretre tehetek szert egy-egy ilyen alkalom során.

Nagyon sok Society van és bármivel foglalkozhatok, ami érdekel. Jelenleg a Hungarian Societyban tevékenykedem bizottsági tagként. Ezenkívül a Cambridge Union Societynek is a tagja vagyok, ami az egyetem lerégebbi societyja és egyben a legnagyobb is.  Alapjában véve ez egy debate society, de emellett neves embereket hívnak meg előadni mindenféléről.  Egy ilyen előadás keretén belül például találkozhattam a lichsteinsteini herceggel.

Mivel az evezés igen népszerű sportág az egyetemen, én is kipróbáltam és nagyon élvezem, azonban igen sok elfoglaltsággal jár és emiatt sokan abba is hagyják. Jó struktúrát ad a napoknak, amikor reggel edzés van, mivel föl kell kelni reggel hatkor és el kell menni a csónakházba, ahol találkozunk és elindulunk evezni még jó korán, mert órák előtt végezni kell az edzéssel. Nekem minden nap kilenckor van órám, beleértve a szombatot is.

VS: Olvastam rólad, hogy az MTA-n végeztél kutatómunkát. Cambridge-ben is csinálsz hasonló kutatást, valamilyen projektet önállóan vagy csapatban?

ST: A tanév alatt nincs idő arra, hogy az ember kutasson, a tanulás mellett ez nem fér bele. Később lesznek kutatási projektjeink. Munkát vállalnunk pedig egyszerűen nem szabad tanév alatt. Nyárra majd még kiderül, hogy mit fogok csinálni, még megnézem a lehetőségeket, hogy akár itt, akár máshol kutatómunkát végezhessek.

VS: Említetted, hogy Hungarian Society tag vagy. Mennyien vagytok kint magyarok?

ST: Több mint 100 alapszakos magyar tanul jelenleg Cambridge-ben, amiből kb. 30 gólya van, és igen összetartó közösséget alkotunk, elég sokan járunk a Hungarian Society eseményeire, igaz, oda nem csak magyarok. A Societyn belül rendezvényeket és bulikat rendezünk leginkább. Márciusban tartunk egy Future Hungary nevezetű konferenciát, ahol cégek és a Magyar Állam is megismerteti az Angliában tanuló diákokkal, hogy mit lehet csinálni itthon. Van olyan diák, aki tavaly részt vett ezen a konferencián és egy ott meghirdetett budapesti gyakornoki állást szerzett szerzett meg nyárra.

Emellett a felvételizőket is segítjük: körbevezetjük a városban az interjúzókat, elmondjuk nekik, ha szükséges, szállást intézünk nekik. Már a jelentkezés során is elláttak pár igen hasznos tanáccsal, de miután fölvettek, még több infót kaptam tőlük, pl. Hogyan kell bankszámlát nyitni? Mire figyeljek, amikor kimegyek? Ilyen dolgokkal nagyban megkönnyítették a kinti élet elkezdését. A Hungarian Society minden évben tart gólyatábort Magyarországon, Bánkon, ami egy kicsit ismerkedős, bulizós tábor, és így mire kimentem, majdnem az összes gólyát ismertem már a táborból, ami abszolút megkönnyítette a beilleszkedésemet.

VS: Milyen élmény volt a lichsteisteini herceggel, illetve Stephen Hawkinggal találkozni előadás keretein belül?

ST: Stephen Hawkinggal az egyetemen relatíve egyszerű összefutni, a világ többi részéhez képest. Néhány évfolyamtársam találkozott vele egy kávézóban, beszélgettek és fotózkodtak is. Én amikor találkoztam vele, éppen a Unionban tartott előadást, utána pedig volt a lichtensteini herceg előadása. Supervisionöm volt és csak az utóbbira tudtam menni, sokakkal együtt segítettem az előkészületekben és minket is leültettek, hogy fotózkodjunk vele. A lichtensteini herceg előadásán nagyon tetszett, hogy ő is teljes mértékben emberként volt ott. Nem volt olyan óriási dolog, hogy egy kitüntetett pozícióban lévő személy, hanem egyszerűen elmagyarázta, hogy hogyan látja a világot egy olyan ember, akinek egy nagyon kicsi, ellenben sikeres ország van a kezében.

VS: Mennyire könnyű a kint lévő multikulturális környezetbe beilleszkedni? Mennyire válik számodra nyitottá a világ? Hogyan változtatja meg a világlátásodat?

ST: A cambridge-i környezethez nagyon könnyű volt nekem alkalmazkodni. Egyrészt nagyon jól kitalált a rendszer és mindenki hozzá van szokva ahhoz, hogy teljesen multikulturális. Ebből kifolyólag ilyen jellegű problémák nem nagyon vannak, és néha már-már túl toleráns mindenki. Nekem igen könnyű volt ehhez alkalmazkodni, hiszen eleve 2 másik magyarral együtt kezdtünk a College-ban, így lényegesen könnyebb volt, mint egyedül, mivel számíthattunk egymásra minden téren.

VS: Melyik a legemlékezetesebb pillanat számodra ebből a negyedévből?

ST: Egy pillanatot nem emelnék ki, inkább egy általános gondolatot mondanék. Lehet kérdezni, és az emberek azért vannak ott, hogy segítsenek neked. Ez az, ami általánosan a legjobb dolog volt. Már onnantól kezdve, hogy megkaptam az offert, az Admission officer azért volt ott, hogy bármilyen kérdésemre feleljen. Miután bekerültem, kaptam egy Tutort, akihez bármivel fordulhatok, ami nem a tanulmányaimhoz köthető. Egy másik tanár (Director of Studies) koordinálja a tanulmányaimat és bármiben segít, ugyanígy az összes supervisorom. A kollégiumban a portások majdnem mindent el tudnak intézni, ha gondom van, bátran fordulhatok hozzájuk. Azért vannak ott és azért fizetik őket, hogy nekünk segítsenek, és nem szégyen odamenni és segítséget kérni. Ez, ami nagyon tetszik kint.

VS: Mit takar a Mentor/Tutor program?

ST: Ez most kvázi háromféleképpen van. A supervisor egy adott tantárgyban foglalkozik a diák előmenetelével. Őket a DoS (Diector of Studies) felügyeli, aki az egész tanulmányaidat felügyeli és jelentést kap a haladásodról az adott supervisoroktól. A tutorok nem akadémiai dolgokkal foglalkoznak. Egy tutornak akár 20 diákja is lehet. Jó esetben nem nagyon kell foglalkozni a diákokkal, de előfordul. Ezenfelül a College család az egyik legjobb dolog. Másodévesek párokban kapnak kvázi gyerekeket, akik elsőévesek. Ez úgy működik, hogy az egyik szülő ugyanazt csinálja, mint te, a másik pedig nem, és így van egy kis diverzitás. Nekem egy Natural Science-es apám és egy Geológus anyám van. Az egyik testvérem Natural Science-es, a másik pedig Geológus. Hozzájuk mehetek kb. bármilyen problémával, mivel már elvégezték egyszer azt, amit most én csinálok, és van benne tapasztalatuk. A Hungarian Societyben is van ehhez hasonló rendszer, csak ott kicsit más. De ez egy jó dolog és igen érdekes családfák is létrejöhetnek.

VS: Tényleg igaz, hogy a kinti levegő más, mint az itthoni?

ST: Diákközpontúak az emberek és elkötelezettek a dolgok iránt. Az emberek rendesek és értelmesek, és pl. ha én egy egész napot a könyvtárban töltök, akkor nem lesz olyan, aki utána odajön és azt mondja, hogy minek tanulsz ennyit. Középiskolában számtalanszor tapasztaltam, hogy ez így van, de itt nem tapasztalok ilyet. Ez itt teljesen normális. Más a levegő.

VS: A mindennapi teendőidet, például szállást, étkezést hogyan intézed? Mennyibe kerül a megélhetés?

ST: A 9250 fontos tandíj minden egyetem esetében állandó. Nálunk a St Catharine’s College-ban az elsőévesek mind a főépületben kapnak szobát.  Ez a privát szféra igen hasznos, mert nyugalomban lehet tanulni és néha elmerülni a gondolataidban. A megélhetés nagyon egyszerű, a közelben vannak boltok, és a College konyhája is jó, itt lakó diákoknak elég olcsó és a kaja nagyon finom.

VS: Mennyit fizetsz egy negyedévre? Mennyibe kerül a szoba?

ST:  A szoba körülbelül 950 fontba kerül harmadévente az én szobámra, ami a méretétől függ elsősorban.  Emellett fix kitchen charge-ot fizetünk, ami 175 font, és még egy-két kisebb költség van, amit a College minden termben elkér. Máshol meg találhatsz olcsóbb vagy akár drágább szobákat is. Nem kell tartani attól, hogy mennyibe fog kerülni a megélhetés, mert az ember anyagi helyzetétől függően kap szociális ösztöndíjat, ami maximum 3500 font. A hiteljelentkezéssel párhuzamosan lehet ezt igényelni. A College is ad pénzt, ha kell, és mindenkinek segítenek, ha bármilyen pénzügyi problémája van. Olyat még nem hallottam, hogy valaki azért hagyta volna itt az egyetemet, mert anyagi gondjai voltak.

VS: Hányan laktok egy kollégiumi szekcióban?

ST:  Ez megint College-onként változik. Mindenkinek egyszemélyes a szobája. Én egy kisebb, és ezért olcsóbb szobát kaptam, ketten osztozunk egy fürdőszobán meg egy kis előtéren. A folyosón a többi szobának saját fürdőszobája van, de ezek a szobák drágábbak is. Ezenkívül 8-10 emberrel osztozunk egy nagyon kicsi konyhán. Van olyan rész, ahol máshogy van.

VS: Milyen a közlekedés?

ST:  A közlekedés igen egyszerű. Gyakorlatilag ha 10 percet kell biciklizned, az már igen messze van, így itt átértékelődik a távolság/idő fogalma. Tömegközlekedés minimális, a városon belül nem használja senki, mert nagyon gyorsan el lehet jutni bárhova gyalog vagy biciklivel.

VS: Végül pedig megkérdezném, hogy szerinted milyen az Engame közössége?

ST:  Olyan emberek között vagy, akik érdeklődnek valami iránt és nem csak sodródnak, hanem tesznek is valamit és el is érik azt.

Hasonló cikkek