Volt diákunkkal készült 2016-ban készült interjút olvashattok.
Az angol nyelv iránti szenvedélye, a vitatkozásban, tárgyalásban és kritikus gondolkodásban lelt öröme miatt jelentkezett a Rotterdam Business School Applied Science képzésére volt diákunk, Vályogos Tamás. Döntése élete egyik legjobbja volt: neves szakemberektől tanulhat, életszerű projektekben vehet részt, és legfőképpen azt csinálhatja, amit szeret. Tamás nemrég hazalátogatott, és egy interjúban megosztotta velünk hollandiai élményeit, tapasztalatait.
Mi volt a kedvenc tantárgyad a gimnáziumban és miért?
Az angol. Gyerekkoromtól kezdve nagyon szerettem a hangzását. 10 év német tanulás után felszabadító érzés volt egy kötetlenebb nyelvtani rendszerben kifejezni magam. Minden egyes nap passzívan használtam filmek és videók nézése közben, és sikerélményt okozott, hogy szinte bárkivel tudok kommunikálni.
Már a gimnáziumban is hasonló terület iránt érdeklődtél, mint amit most tanulsz?
Nem kifejezetten. Azt éreztem, hogy miben vagyok jó, például a tárgyalásban, vitatkozásban, kritikus gondolkodásban, és ezekhez passzoló tanulmányokat választottam.
Mikor tudatosult benned, hogy mit szeretnél tanulni?
Valójában a döntést gimnázium utolsó évében hoztam meg, amikor odaérkeztem, hogy választani kell. Ám csak a tanulmány megkezdése után tudatosult bennem, hogy tényleg ezt szeretném tanulni.
Mi motivált abban, hogy külföldön tanulj tovább? Szóba sem jött egy neves magyar intézmény?
Az angol nyelv iránti szenvedély és a kalandvágy voltak a fő motiváló erők a külföldi továbbtanulásomban. Persze az sem elhanyagolható, hogy sokkal több felé indulhat el az ember, ha van 3-4 éves külföldi tapasztalata. Az itthoni lehetőségeket felmérve szóba jött a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű gazdálkodás és menedzsment képzése, ahová fel is vettek.
Emlékszel a pillanatra, hol voltál, mit csináltál, mikor megtudtad, hogy felvettek arra az egyetemre, ahol most tanulsz?
A konkrét körülményekre nem emlékszem, arra viszont igen, hogy meglehetősen későn jött a végső visszaigazolás, bőven az interjú után.
Miket vártál a külföldi továbbtanulástól? És hogy látod, álmaid, elvárásaid milyen mértékben valósultak meg?
Egy ambiciózus és soknemzetiségű közeget, az önálló életben való helytállás megtapasztalását és versenyképes tudást vártam.
A közeg teljes mértékben megfelel a soknemzetiségű elvárásnak. Bár többségben a hollandok vannak, de a világ minden pontjáról érkeznek ide tanulni vágyók. Ha az ambiciózus kritériumot nézzük, akkor jobban teszi az ember, ha a nemzetközi diákok között kutat, hiszen nekik jellemzően jobban átgondolt döntés eredménye az itt létük. Az önálló életben való helytállás pedig pont olyan, mint vártam: időigényes.
A versenyképes tudás fogalmát úgy értelmezem, hogy a lexikális tudást gyakorlati elemek erősítik. A legtöbb friss diplomásnak nem könnyű elhelyezkednie, mert a vállalatok tapasztalt személyzetet preferálnak. Az én képzésem 1 évvel hosszabb, mint az Erasmusosoké, fél év kötelező szakmai gyakorlattal. A 4 év folyamán pedig folyamatosan ki vagyunk téve gyakorlati követelményeknek.
Van olyan ismerősöd, aki ugyanazt tanulja Magyarországon, mint te külföldön? Hogyan látod a hazai és a hollandiai képzés közötti különbözőségeket a te szakodon?
Egy ismerősöm az IBS-en tanul, az órák lényegében teljesen megegyeznek. Ugyanazokat a tantárgyakat tanuljuk (logisztika, pénzügy, marketing, mikroökonómia, stb.), ugyanúgy kisebb, 25-30 fős csoportokra vagyunk osztva. A nagy előadások nem jellemzőek. Számottevő különbség talán a számonkérés gyakorisága, nekünk nagyjából 15 számonkérés van 1 évben, de ezek közül csak 5 nagy számonkérés számít bele a jegybe. A lényeges különbségek ebben ki is merülnek: a többi gyakorlatilag megegyezik. A nem elméleti tárgyakból nincs vizsga, hanem esszé, prezentáció, projektterv és hasonlók alapján értékelik a teljesítményünket. A tanáraink nem professzorok, hanem 10+ év munkatapasztalattal rendelkező szakemberek. Köztük nagy a rotáció, időről időre elmennek és újak jönnek, de ebből adódóan óriási előny, hogy a tankönyvi anyagot 3-4 évnél nem régebbi tapasztalati példákkal színesítik.
Az Applied Science képzésnek van hazai megfelelője? Miben ad többet, mint egy research university?
Talán a főiskolát lehetne ennek a típusnak megfeleltetni. A tantervbe beépített gyakorlati elemek azok, amiket ez a képzés pluszban ad. Kicsit életszerűbbnek is hat, mivel első kézből tapasztaljuk a valóságot a projekteken keresztül. Tartalmasabb, könnyebben elhelyezhető és maradandóbb leckéket tanulunk így a gyakorlatnak köszönhetően. Közös campuson vagyok a rotterdami Erasmus Egyetemmel, ahol vannak magyar barátaim. A fő különbség, hogy rajtuk sokkal több matekot kérnek számon – lassan már indokolatlannak tűnő szinten.
Milyen projekteken dolgozol most?
Korábban egy páros projekten dolgoztam, amelyben választani kellett egy B Corp bizonyítvánnyal rendelkező céget és két országot. A 8 hétig tartó projekt fő megválaszolandó kérdése az volt, hogy melyik országba lenne érdemes az adott cégnek terjeszkednie. Ehhez kezdetben meg kellett ismerkedni magával a céggel, és az országok gazdasági, kulturális, illetve ökológiai környezetével. Ezt követően felállítottunk egy számokban kifejezhető kritériumlistát, mely alapján összehasonlítható a két ország. Hozzáférést kaptunk több adatbázishoz, ahonnan a kellő információ begyűjthető volt. Mikor megvoltak az adatok, értelmeztük őket. Ehhez készítettünk egy excel táblát diagrammal, egy érvtérképet, amit később prezentálni is kellett.
Jelenleg az IKEA-val közös projekten dolgozok egy 4 fős csapatban. Röviden összefoglalva az a feladatunk, hogy találjunk a cég jelenlegi termékei, folyamatai, szolgáltatásai között valamit, amit innovatívan még jobban környezetbaráttá lehetne tenni. Ezt követően ezt körüljárni a pénzügy és számvitel, az üzemeltetés és Logisztika, illetve az emberi erőforrások oldaláról, és a végén a megállapításainkat és következtetéseinket az IKEA egyik képviselőjének prezentálni.
Milyenek a tapasztalataid így fél év után? És mik a terveid?
Még csak fél éve tanulok itt, úgyhogy nem tudok átfogó képet adni a hollandiai tanulmányi életről. Ugyanakkor megoszthatom az eddigi tapasztalataimat: a legfontosabb az, hogy annyit ér az egyetem, amennyit az ember kihoz belőle. Ezért is szerepel a jövőbeni terveim között, hogy jelentkezem az úgynevezett Honours Programra. Ez külön osztályba helyezi a tehetséges és törekvő diákokat, ahol extra követelményeket és lehetőségeket biztosít számukra, például egy 10 napos gyakorlati konferenciát Miami-ban.
Mit emelnél ki, miért szereted az egyetemet?
Rengeteg mindent tanul magáról az ember, ez az önálló élet velejárója. Sokkal kötetlenebb, mint a gimnázium, de éppen ezért könnyen bele lehet sétálni az aránytalan időbeosztás csapdájába. Ezért az egyik kedvenc dolgom az egyetemmel kapcsolatban, hogy egyszerűen létszükség az önfegyelem és strukturáltság, e nélkül sem a tanulás, sem a magánélet nem működik.
Árnyoldal van a külföldi továbbtanulásban, életben?
Természetesen a külföldi egyetem se fenékig tejfel. Itt is találkozik az ember motiválatlan és lusta diákokkal. Szerencsére ők az első év végére lemorzsolódnak.
Nehezebb a szocializálódás, mivel mindenki elfoglalt, az órák nem ugyanabban az időben vannak, különböző épületekbe jár az ember és sokkal több a diák, mint a középiskolában. A mi egyetemünkön például nincsen ebédszünet, ahol lehetőség lenne kicsit barátkozni.
Ha a nehézségek ellenére az embernek sikerül kialakítani a baráti körét, szembesül azzal a problémával, hogy az eltérő órarend és eltérő vizsgaidőszakok sok mindent felülírnak.
A földrajzi távolságot is a hátrányokhoz sorolnám, huzamosabb távollét elkerülhetetlenül honvággyal jár.
Hogyan néz ki egy átlagos napod?
Ez abszolút órarendfüggő, a magyar rendszerrel ellentétben nem mi állítjuk össze ezt magunknak. Ha van reggel órám, akkor időben kelés, zuhany, gyors reggeli és indulás! Ha azonban csak délután kezdődik a nap, rengeteg lehetőség közül választhat az ember. Én személy szerint a több alvásra esküszöm, amit egy órás edzés, hideg zuhany és tartalmas reggeli követ. Az iskolában szeminárium és előadás-látogatás. Gyakorlati órák esetében konzultáció és csoportmunka.
Ezt követően pedig a könyvtár felé veszem az irányt ahol jellemzően 1 órát olvasok. Igyekszem minden tanulással a suliban végezni, hogy utána zavartalanul tölthessem a maradék szabadidőmet.
Akik hasonló úton szeretnének elindulni, mint te, nekik mit javasolnál?
Vegyetek egy könnyű és gyors laptopot, amit mindig magatoknál tudtok tartani! Ugyan az egyetemek többsége biztosít közös számítógépeket, ezek gyakran foglaltak és helyhez kötöttek.
Csináljatok a gimnázium mellett minél több „extra programot”, amivel kitűnhettek a tömegből. Ez amellett, hogy tarkítja a profilotokat és segíti a bekerülést, későbbi lehetőségekhez is alapot biztosít.
Tartsátok rajta a szemeteket az ösztöndíj programokon! Még egy magyar viszonylatban jó fizetéssel rendelkező szülő keresete is jellemzően kisebb, mint egy angol vagy holland szülőé. Ez azért fontos, mert az ösztöndíjakat nagyrészt a diák és családja anyagi hátterétől teszik függővé, ráadásul Hollandiában nincs olyan sok ösztöndíj, mint például az Egyesült Királyságban.
Ha lenne lehetőséged a számodra megfelelő pozícióban elhelyezkedni, hazajönnél a diplomaszerzés után?
Úgy gondolom, hogyha lenne lehetőségem a számomra megfelelő pozícióban elhelyezkedni, akkor igen, hazajönnék. Nem feltétlen rögtön diplomaszerzés után, de reális opcióként kezelném.
