De mi az a teljes jelentkezési profil?!

Mint azt már több korábbi cikkünkben is hangsúlyoztuk, az angolszász egyetemi felvételik szemléletükben jelentősen különböznek a magyarországi gyakorlattól. Míg Magyarországon a legtöbb esetben csak a tanulmányi eredmények és nyelvvizsgából, vagy más módon szerzett pluszpontok számítanak a felvételiknél, Angliában, Amerikában és egyre több európai országban sokkal szubjektívebb felvételi módszereket alkalmaznak.

A jelentkezők motivációja, ambíciói, de akár személyisége és korábbi tevékenységei is éppúgy fontos részét képezik a felvételi profilnak, mint az érettségi jegyek és nyelvvizsgák. A sikeres felvételi érdekében nagyon fontos, hogy tiszában legyünk ezekkel a hozzáállásbeli különbségekkel, és időben elkezdjünk dolgozni a jelentkezési profilunkon.

Minimumkövetelmények

Nem rég az egyik előadásunkon egy apuka megkérdezte tőlünk az előadás végén, hogy lánya várható három emelt szintű ötös érettségije erős profilnak számít-e? “Önmagában nem!” – válaszolta munkatársunk.

Egy átlagos angol vagy amerikai egyetemi felvételi több szegmensből tevődik össze. Az érettségi tárgyakra, szintekre és eredményekre, illetve a nyelvvizsgapontszámra és esetenként a felvételi vizsga eredményeire vonatkozó elvárások csak a minimumkövetelményeket teszik ki: aki ezeknek nem felel meg, az nem nyerhet felvételt a képzésre.

Az érettségire vonatkozó elvárások minden egyetemen eltérőek lehetnek. Minden esetben ennek érdemes elsőként utánajárni, hogy időben tisztában legyünk az érettségi követelményekkel. Sok helyen alapelvárás a két emelt szintű érettségi, és van, ahol a választott tárgyat (vagy tárgyakat!) is megszabják. Emellett tisztázni kell azt is, hogy elfogadják-e a magyarországi érettségit önmagában, vagy kell-e valamilyen kiegészítő vizsgát is csinálnunk. Amerikában például a legtöbb külföldi jelentkezőtől is elvárják az SAT vizsgát, ami az amerikai diákok egyetemi felvételijéhez szükséges komplex vizsga. Esetenként előfordulhatnak egyetemek által szervezett saját felvételi vizsgák is.

A nyelvvizsgára vonatkozó követelményeket is az adott egyetem és az adott képzés elvárásai határozzák meg. Azt viszont fontos tudni, hogy csak nemzetközileg akkreditált nyelvvizsgákat fogadnak el. A legáltalánosabban elfogadott vizsgatípus az IELTSAcademic és a TOEFL iBT vizsgák, ezek mellett még a Cambridge Advanced Exam-et is elfogadják sok helyen (főleg az Egyesült Királyságban). Ezeken a vizsgákon nem szinteket lehet teljesíteni, hanem egy pontszámot elérni – az egyetemek képzésein egy minimumpontszámot szoktak meghatározni alapkövetelményként. A vizsgákat Magyarországon is lehet honosíttatni, az IELTS 7.0, a TOEFL 83 ponttól számít felsőfoknak.

Motivációs levél és más esszék

Az angolszász jelentkezések egyik leghangsúlyosabb pontja a motivációs levél, melynek formai követelményei ugyan változhatnak az egyetemek elvárásaitól függően, az esszé maga mindenhol ugyanazt a célt szolgája: megismerni a jelentkező motivációját, ambícióit, céljait. Sok helyen még az is előfordulhat, hogy a minimumkövetelményektől csak kevéssel lemaradó jelentkezést felülbírálják egy átlagon felüli motivációs levélnek köszönhetően.

Tapasztalataink szerint a motivációs levél megírása jelenti az egyik legnagyobb kihívást a jelentkezési profil összeállításában, mivel ez a műfaj a magyar diákok számára teljesen ismeretlen: önmagukról kell egy tulajdonképpen reklámanyagnak is felfogható egy-két oldalas esszét írniuk. Vannak egyetemek, ahol kérdésekkel vagy megadott témákkal segítik az esszéírók dolgát, de a legtöbb esetben a nulláról kell felépíteni az esszét úgy, hogy az meggyőzze a felvételiztető professzorokat a jelentkező elhivatottságáról, rátermettségéről és felkészültségéről az adott szakiránnyal kapcsolatban.

Tartalmi vonatkozásait tekintve a motivációs levél általában a jelentkező iskolai aktivitását, szociális érzékenységét, motivációját kell, hogy bemutassa. Minden olyan tevékenység, tapasztalat, vagy készség fontos lehet, amit az egyetemi tanulmányok során kamatoztatni tudunk. Nincsenek olyan sablonok, amikre teljes mértékben támaszkodni lehet, minden motivációs levél egyedi – tulajdonképpen azon múlik minden, hogy hogyan tudjuk bármilyen tapasztalatunkat összekapcsolni az előttünk álló egyetemi képzéssel, és milyen ügyesen érvelünk.

Az alábbi élményekről érdemes mindenképpen szót ejteni a motivációs levelünkben (pár ötlet):

– Önkénteskedés: ez egyre több képzésnél egyenesen elvárás lehet, érdemes a gimnázium utolsó egy-két évében körülnézni, hogy milyen önkéntes programokat kínálnak különböző szervezetek. A több hónapostól a pár napos, alkalmi munkákig rengeteg lehetőség közül válogathatunk.

– Iskolai aktivitás: ez az iskoali életben való aktív részvételt jelenti. A programszervezés, diákönkormányzatban való részvétel, rádiózás, táborszervezés, és más hasonló tapasztalatok mind-mind említésre méltóak.

– Iskolán kívüli tevékenységek: szakkörök, tanulmányi versenyek, sport, zene stb.

– Családi háttér: ha van a választott szakterülethez kapcsolódó rokonunk, jó vagy rossz példát mutató ismerősünk, érdemes az ő tapasztalatait, élményeit is megkérdezni és szót ejteni róla.

– Nyelvi készségek: hogyan fogunk tudni megbirkózni az idegennyelvű környezetben, idegennyelven tanult szaktárgyak kihívásával?

– Külföldi élményeink: utazások, táborok, nyelvtanfolyamok, stb.

A motivációs levélen kívül esetenként kérhetnek más, megadott témákról írt érvelő és elemző esszéket. Ezek terjedelme általában a pár mondatos és a két-három oldalas írások között mozog, és elsődéges céljuk a jelentkező gondolkodásmódjának, tájékozottságának, logikus érvelési készségének és íráskészségének, kreativitásának felmérése. Leggyakrabban az amerikai egyetemek várnak el efféle extra írásokat, de előfordulhat más országokban is, itt jellemzően vállalkozási, gazdasági, turizmus, vagy kommunikáció szakirányokon.

Ajánlólevelek

A motivációs levél mellett a legtöbb esetben egy vagy több ajánlólevelet is kell csatolniuk a jelentkezőknek. Ezt minden esetben egy tanáruktól kell elkérniük, és terjedelmében általában fél-egyoldalas írást várnak (mesterjelentkezéseknél és kivételes esetekben munkáltatótól is kérhetik). Érdemes olyan tanárt felkérni az ajánlás megírására, akivel legalább egy-két éve személyes kapcsolatban vagy – tehát ha százfős előadásait hallgatjuk csak, az erre a feladatra nem a legjobb választás. Az ajánlólevelek elsősorban a tanár személyes véleményét tükrözik arról, hogy mennyire tartja megfelelőnek a jelentkező diákot az adott képzésre és általában az egyetemi tanulmányokra. Ideális esetben az ajánló és motivációs levelek kiegészítik egymást: minél kevesebb információ ismétlődik bennük, annál teljesebb képet kaphat rólunk a felvételiztető tanár vagy bizottság. De sok esetben előfordul, hogy az ajánlásra felkért tanár nem vállalkozik a teljes szöveg megírására, csak a nevét adja hozzá. Ez esetben a jelentkezőre hárul az ajánlólevél megírásának feladata is, ami a legtöbbször nagy kihívás, hiszen más nézőpontjából kell saját magáról értekeznie úgy, hogy a szöveg stílusa ne hasonlítson túlságosan a motivációs levélére. Érdemes tehát az ajánlásra felkért tanárral időben, a jelentkezési határidő előtt 1-2 hónappal egyeztetni az igényekről és munkamegosztásról.

Interjú

Ha a minimumkövetelményeknek megfelelünk, és az esszéink elég meggyőzőek és felkeltik a felvételiztetők figyelmét, sok esetben sor kerül még egy vagy két személyes interjúra is. Többféle interjúhelyzettel találkozhatunk a felvételi során: csoportos vagy egyéni interjúkra, a szakiránnyal kapcsolatos tudást felmérő vagy a személyiségre koncentráló beszélgetésekre, feladatmegoldásra vagy kifejezőkészségre koncentráló interjúkra egyaránt érdemes felkészülni. Az egyetemek mellett sok esetben a kollégiumok is tartanak interjúkat, ez különösen az ivy league és az oxbridge egyetemekre jellemző módszer. Az interjú típusáról a legtöbb esetben előre informálják a jelentkezőket, így nagyobb meglepetések nem igazán érhetnek. A külföldi diákok számára skype vagy telefonos interjúk lehetőségét is fel szokták ajánlani, de mindenképpen a jelentkező javára válik, ha ki tud utazni és személyesen megjelenni az interjún.

Eredmények

Ha sikeres volt a felvételink, kétféle visszajelzés érkezhet az egyetemektől. Vagy minden további nélkül felvesznek (“unconditional offer”), vagy valamilyen eredménybeli feltételhez kötik a felvétel megerősítését (“conditional offer”). Ez utóbbi akkor fordul elő, ha valamelyik eredményünk (iskolai vagy vizsga) még nem áll rendelkezésre, vagy nem megfelelő szintű. Az eredmények pótlására az egyetemek szabnak határidőt, általában nyár közepéig vagy végéig kell megérkezniük az érettségit, nyelvvizsgát, vagy más elvárt vizsgát igazoló dokumentumoknak.

Egyes országokban (például Dániában) és egyetemeken a fent említett lehetőségek mellett használják még a várólistás felvételt is. Ennek feltételeiről érdemes a jelentkezés előtt tájékozódni, mert előfordulhat, hogy az opció választása egy-egy intézménynél kizárja a többi intézménybe való felvételt.

Időbeosztás

Az angolszász mintát követő egyetemek felfogása szerint nemcsak ők ajánlanak hasznos szolgáltatásokat a hallgatóiknak, de a náluk tanuló hallgatók is erősítik a szolgáltatásaik értékét, és ez az együttműködés már a jelentkezés folyamatán is meglátszik. Ezeknél az egyetemeknél nem “felvételt nyer” a sikeres jelentkező, hanem “ajánlanak egy helyet”, és általában a diákok végső döntése, hogy melyik ajánlatot fogadják végül el. (Ez a jelentkezési rangsorok hiányában is meglátszik egyes országokban.)

Mivel a szelekció szempontjai meglehetősen szubjektívek, elvárják a jelentkezőktől, hogy jelentős idő- és energiaráfordítással készüljenek a jelentkezésre, ami a végül elküldött jelentkezési profilon kell, hogy meglátsszon. Mivel a különböző esszék megírása, illetve a különböző vizsgákra való felkészülés tényleg sok időt, elszántságot és kreativitást is igényel, érdemes olyan korán elkezdeni az ezekre való készülést, amilyen korán csak lehetséges. Ha a motivációs levél tartalmán az érettségi előtti tanévben elkezdünk gondolkodni, még arra is van időnk, hogy új tevékenységeket próbáljunk ki, amelyeket később beleírhatunk az esszébe – legyen az egy önkéntes munka, egy új hobbi, vagy egy iskolai rendezvény szervezése.

Hasonló cikkek